A külgazdasági és külügyminisztert először arról kérdezték, hogy miért vállalt szerepet a Budapest Honvéd irányításában:
– Többször szóba került már korábban is, hogy szerepet vállaljak a klubnál, azonban volt egy régi fogadalmam. Sportvezetőként már dolgoztam a győri korszakomban egy kosárlabdaklubnál, és amikor onnan eljöttem, megfogadtam, hogy soha többé nem lépek bele ebbe a folyóba. Megtapasztaltam ugyanis, hogy amikor minden rendben van, akkor minden rendben van, amikor viszont valami nincs rendben, akkor a főnök a hülye – még akkor is, ha ez nem feltétlenül igaz – emelte ki.
– A sportban mindig van egy bizonytalansági tényező. Hiába teszel oda mindent, hiába biztosítod az összes körülményt, a legjobb szakmai, emberi és pénzügyi hátteret, ha a csatár a végén kihagyja a ziccert, akkor te vagy a hibás. Ha berúgja, akkor meg mindenki örül. Ez a bizonytalanság más szakmákban nem igazán van jelen: ha egy autógyárban mindenki jól húzza meg a csavart, a végén autó lesz. Egy futballklubban viszont a csatár vagy berúgja, vagy a kapusba lövi, vagy fölé – és erre már se a klubvezetőnek, se az edzőnek nincs ráhatása. Sosem éreztem korábban azt, hogy emberileg, szakmailag és pénzügyileg minden összeállt volna ahhoz, hogy ezt jól meg tudjuk csinálni valamelyik tulajdonossal. Most viszont az történt, hogy amióta Leisztinger Tamás idejött a klubhoz, azóta együtt dolgozunk – húzta alá.
Ez nem volt nagyon kommunikálva, nem vertük nagy dobra, de heti két-három alkalommal rendszeresen egyeztettünk. Tamás már az elejétől kezdve mondta, hogy szeretné formalizálni és a nyilvánosság előtt is felvállalni az együttműködésünket.
– Én azt mondtam neki, hogy akkor vállaljuk ezt fel, ha én tudom hozni azt a négy alapdolgot, amivel a klub valóban egy stabil bázist kap. Olyan alapot, amire állva meg tudjuk célozni, hogy visszakerüljünk oda, ahová tartozunk. Ez a négy dolog a következő volt:
- a pénzügyi háttér stabilitása érdekében egy szponzor
- a működés stabilitása érdekében az, hogy ne albérlők legyünk ott, vagyis hogy a klub tulajdonába kerüljön vissza a stadion és az akadémia
- az akadémia felújításához és bővítéséhez szükséges források biztosítása
- az új infrastruktúra építésének elindítása, vagyis a sportcsarnok és a leendő iskola a régi akadémia épületében.
Ezen dolgoztunk, majd október közepén leültünk, és végignéztük: a szponzori megállapodás megvan, a törvényjavaslatot benyújtották és megszavazták, a stadion és az akadémia ügye rendeződött, az akadémia felújításához szükséges forrás rendelkezésre áll, a sportcsarnok tervei elkészültek. Azt gondoltam, hogy amit nekem hoznom kellett, azt így már le tudom tenni a szurkolók elé. Nem ígéretekkel, hanem négy konkrét dologgal: tessék, itt van. A tulajdonos végül felkért egy elnökséget – egy elnököt és négy elnökségi tagot –, hogy végezzük el ezt a munkát. Úgy éreztem, hogy ha mindezt valóban tudom hozni a klubnak, akkor ezt a szerepet felvállalhatom.
– tette hozzá.
Szijjártó a beszélgetés során azt is elárulta, hogy azért lett Kispest-szurkoló, mert gyerekként kapus akart lenni, így különösen figyelte a kapusokat: a nemzetközi nagy nevek mellett számára Magyarországon Disztl Péter lett a kedvenc, akit egy tévéközvetítésben látott meg. Amikor a futballt igazán követni kezdte, éppen akkor igazolt a Videotontól a Honvédba Disztl Péter a testvérével, Disztl Lászlóval együtt, és ez végleg a Honvéd felé billentette. Az első igazán meghatározó meccsélménye Győrben volt, ahol a Honvéd nyert, ő pedig honvédosként ugrált a semleges nézők között. Hozzátette azt is, később a legnagyobb kedvenc Honvéd-játékosa Pisont István volt – szemlézte a beszélgetést a csakfoci.hu.
Legalizálná a pirózást?
Az interjú során az is szóba került, hogy a Szijjártó mit gondol a pirózásról. A külügyminiszter arra a kérdésre, hogy legalizálná-e a pirotechnikát a stadionokban, azt mondta: "ha lenne ilyen kezdeményezés, nagyon szívesen aláírná".
– Csendben a templomban, fegyelmezetten a színházban, önfeledten a futballpályán. Nekem ez a meglátásom.
Ha visszagondolok arra, hogy mindig úgy viselkedtem-e egy futballmérkőzésen, ahogy mondjuk elvárható lenne egy külügyminisztertől, akkor azt mondom: nem. Biztos, hogy nem. Sőt. A futballpálya az a hely, ahol a határoknak tágabbnak kell lenniük, mint azon kívül. Van persze, ami nem fér bele, de szerintem a pirotechnika bőven belefér.
– Az ellenféllel vagy a játékvezetővel szembeni, adott pillanatban történő ellenérzés kifejezése normális keretek között szerintem rendben van. Az, hogy a jó édesanyáddal mit csinál a koporsón, az szerintem sok, de ami előtte van, az szerintem belefér, mert ez futball. Ha kiöljük a hangulatot, akkor az egész egy steril színházi előadás lesz. Az való a színházba, nem a futballpályára. Én abszolút nem értem, hogy a pirotechnikát miért nem lehet. Most is volt egy tök jó jelenet, egy műsor a tábor részéről, a "Bozsik 100" keretein belül. Ott is jelezte az MLSZ, hogy meg fognak minket büntetni a füst miatt. Mondtuk, hogy "de ember, nem az történt, hogy valaki zsebből, stikában behozta, a biztonsági őr nem vette észre, és tiltott módon füstöltek". Ez egy rendezvény volt, mert a futballmeccs egy rendezvény, aminek vannak elemei. Ott füstgépek voltak, jött belőlük a füst, rohadt jól nézett ki, volt végre hangulat, fél perc után elment, nem akadályozott semmit – mutatott rá.
A miniszter szerint ha egy jól megfogalmazott törvény javaslatként valaki felterjesztené a parlamanetben, "gondolkodás nélkül megszavazná". Példaként Amerikát hozza fel, de megjegyzi, hogy Magyarországon is előfordul: bizonyos kosárlabda-meccseken füsttel kísérik a játékosok bemutatását. Úgy érzi, ez teljesen elfogadott látványelem, és abszurd lenne emiatt büntetni.
– Én egy dolgot nagyon fontosnak tartok: egyetlen sportági szakszövetség se gondolja magáról azt, hogy hatóság - tette hozzá. Hangsúlyozta, Csányi Sándor MLSZ-elnökkel jó a kapcsolata, de ez a kérdés még nem került szóba.
Milyen volt a kapcsolata Hemingway-jel?
Természetesen a Honvéd korábbi tulajdonosa, a klubot 2006 és 2019 között irányító George F. Hemingway neve is feljött a beszélgetés során:
– Hemingway úrral sokat dolgoztam együtt. Ott nem állt elő az a helyzet, hogy formálisan is szerepet vállaljak a klubnál, de a kapcsolatunk a mai napig megvan. Én azért becsülöm nagyra George-ot, mert tudom, hogy ambivalens viszonya volt a szurkolókhoz, és ez fordítva is igaz volt – húzta alá.
Ha egy ilyen sztorit szabad elmondanom: amikor a meccseken skandálták, hogy „b*zi Hemingway”, erre sokan emlékezhetnek, mi ott ültünk, és ő egy cinkos félmosollyal az arcán csak annyit mondott, hogy ennek cáfolatára azért jó néhány tanút fel tudna vonultatni. Ennyit talán szabad róla elmondani.
– De a lényeg az, hogy ha George Hemingway akkor nem áll a klub mellé, ha nem menti meg a klubot, ha nem épít akadémiát, akkor nem biztos, hogy ma egyáltalán arról beszélhetnénk, hogy visszakerüljünk az NB I-be, vagy hogy a Honvéd akadémiája az ország legjobbjai között van. Minden tulajdonosnak megvolt a maga világa, ki jobban, ki rosszabbul bonyolította a dolgokat, de Hemingway úrral kupát nyertünk, bajnokságot nyertünk, és adtunk egy szövetségi kapitányt is a válogatottnak – hangsúlyozta.
Egyeztetett a szurkolókkal is
– Egy nagyon kellemes beszélgetésen vagyunk túl, azt hiszem, mindkét oldalról a másik iránti tiszteletet mutató módon. Nagyon sok nagyon komoly felvetést kaptam. Például olyat, ami nekem is szemet szúrt: hogy a stadion környéke egyszerűen nem él. Van ugyan ott hátul egy vendéglátóipari egység, de valahogy az egész terület nem él. Felmerült, hogy akár egy játszótér, akár egy kispálya, valami olyan dolog, ami odavonzaná az embereket, életet vinne oda. Ez nagyon megérintett, már beszéltem is róla a tulajdonossal. Csütörtökön leülünk – hetente most is van ilyen egyeztetés –, átbeszéljük, mi a feladat, ki mit csinál a saját oldaláról, és ez most az egyik kiemelt pont lesz: hogyan tudjuk ott az egészet élővé tenni – emelte ki.
Azzal pedig, hogy a stadion a klub tulajdonába kerül, a szurkolók előtt is egy teljesen más lehetőség nyílik meg. Én nem a feszült figyelem híve vagyok a futballpályán – annak a templomban és a színházban van a helye. A futballpályán hangulat kell. Ehhez szükséges elemeket – hangfalakat, fényeket – szépen be lehet majd hozni, le lehet telepíteni. A szurkolók kialakíthatják maguknak a saját terüket, és a kapu mögötti rész, ami nekem még mindig Ultra Red Boys, legyen az övék, és ezt ők rendezzék be, alakítsák ki újra.
– zárta gondolatait a külügyi tárcavezető.
Megváltozhat a Budapest Honvéd neve
Szijjártó a beszélgetés végén azt is elmondta, minden körülményt biztosítanak ahhoz, hogy feljussanak az NB II-ből az NB I-be, a csapat nevéről pedig kiemelte, felmérik annak lehetőségét, hogy Kispest Honvéd legyen újra az együttes neve, melyet személy szerint tudna támogatni.
Forrás: Magyar Jelen
A teljes beszélgetés:
 | A legfrissebb hírekért kövess minket a GOAL Google News oldalán is! |
A cikk megjelenése a Szerencsejáték Zrt. tématámogatásával valósult meg.
