Nagy Ádám, a magyar válogatott játékosa hosszabb interjút adott a Nemzeti Sportnak, melyben többek között az elmúlt évek szerepléseiről, saját céljairól és a hollandok elleni NL-meccsről is beszélt.
„Szép eredmény idáig eljutni, de túl hosszan még nem gondolkodtam el rajta. Tisztában vagyok vele, fiatalabb már én sem leszek, de a nosztalgiázást megtartom későbbre. Klubszinten és a válogatottban is vannak ambícióim, de ha majd a pályafutásom végéhez érek, lesz mire visszaemlékezni”
– szögezte Nagy Ádám.
Az immár Puskás Ferencet, Grosics Gyulát és Szalai Ádámot a válogatottsági örökrangsorban maga mögött hagyó középpályás Amszterdamban 88. alkalommal húzhatja magára a címeres mezt, ezzel kapcsolatban elmondta, úgy készül, hogy jövőre a 92-szeres válogatott Fazekas Lászlót utoléri, de a sors dönt úgyis.
„Megy az idő… Azért különös, mert még messze nem leszálló ágában vagyok a pályafutásomnak. Erőm teljében vagyok, középpályásként a legjobb korban, és kizárólag rajtam múlik, meddig jutok. Az én feladatom odafigyelni a legapróbb részletekre, hogy mentálisan és erőnlétileg is rendben legyek.”
A 29 éves középpályás kitért a Nemzetek Ligájára is, bár nehéz meccsekre számít természetesen a hollandok és a németek ellen is, a célja a csapatnak egyértelmű.
„A célunk egyértelmű, bennmaradni az A-ligában! Hogy milyen áron, az mindegy. Semmi kétség, a második hely abszolút bravúr lenne, ehhez a hollandok ellen kellene váratlant húzni Amszterdamban. Ez azért is fontos, mert egyáltalán nem mindegy, melyik kalapból várjuk a világbajnoki selejtező sorsolását, erről sok szó esett egymás között Telkiben. Ez lebeg a szemünk előtt”
– hangsúlyozta Nagy, aki megerősítette Sallai sajtótájékoztatón elhangzott gondolatát, mely szerint ugyanúgy kell játszanunk a hollandok ellen Amszterdamban, mint a Puskás Arénában.
„Óriási lenne, ha továbbra is Európa legerősebb válogatottjaival mérkőzhetnénk meg. A szurkolók is élvezik ezeket a találkozókat, rendre megtelik a Puskás Aréna, ez fantasztikus érzés. Az elmúlt időszakban olykor önmagunkkal szemben is túlzottan nagyok voltak az elvárások, volt, hogy nem tudtuk átugrani azt a bizonyos lécet, de végül is összekaptuk magunkat, és az előttünk álló két mérkőzésen kell bizonyítani, hogy valóban itt a helyünk a legjobbak között.”
Végezetül saját céljaira is kitért: bár olasz csapatánál, a Speziánál mindenki babonás, ő ki merte mondani már korábban is, hogy a feljutásért mennek, az pedig álomforgatókönyv lenne számára, ha ennek bekövetkeztéhez párosulna egy vb-re való kijutás is a válogatottal.
Forrás: Nemzeti Sport