Az idei esztendőben is megtartotta éves közgyűlését a Magyar Labdarúgó Szövetség, csakúgy, mint tavaly online konferencián gyűltek össze a küldöttek. Csányi Sándor elnök prezentációjában kiemelte, egységes képzési előírások betartásával és megfelelő számonkéréssel javítani kell az utánpótlás-nevelés hatékonyságán, ehhez minden feltétel biztosított. A küldöttek elfogadták a szövetség szakmai és pénzügyi beszámolóját, valamint a szövetség jövő évi szakmai és pénzügyi tervét. - szerepelt a szövetség honlapján.
Akárcsak az elmúlt esztendőben, a koronavírus-járvány okozta helyzethez alkalmazkodva, idén is online ülésezett a magyar labdarúgás legfőbb döntéshozatali szerve, amelyet megtisztelt jelenlétével az UEFA képviselője is. A 76 küldött közül 51-en vettek részt a tanácskozáson.
Az elmúlt tíz évben jelentősen fejlődött az infrastruktúra: a szövetség felszámolta az ezen a területen felhalmozott több évtizedes lemaradást. Pályák, öltözők, sporttelepek, stadionok létesültek és elkészült az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna is. Összesen 1305 pályát adtak át a legkisebb településektől a fővárosig az ország egész területén. Minden NB I-es csapat birtokba vehette új, vagy felújított létesítményét, de a legtöbb stadion elkészült már az NB II-es csapatok esetében is.
Szinte minden korosztályban és minden megyében kétszeresére növekedett a játékosok létszáma. Az igazolt labdarúgók száma 2010 és 2020 között 127 ezerről 281 ezerre nőtt.
A hagyományosan előtérben lévő férfi futball mellett a mellőzöttségből kitörve intenzív felzárkózás indult a női és a futsalszakágban. Ma már 50 ezer nő futballozik valamilyen formában, és 37 ezerre nőtt a futsaljátékosok száma. A felnőtt női válogatottat most először vezeti külföldi edző, a német Margret Kratz célja, hogy a következő három világverseny egyikére kivezesse a csapatot.
Az MLSZ sportigazgatóságának élére Barczi Róbertet jelölte ki az elnökség 2020-ban. A szervezeti egység egyik feladata volt, hogy kialakítsa a megfelelő utánpótlás-műhelyek besorolását, figyelembe véve a különböző szinteken lévő sportszervezetek adottságait és azok regionális elhelyezkedéseit.
Ezek után Csányi Sándor kitért a 2025-ig tartó célkitűzésekre is:
– A fókusz az edzőképzésen, a tehetségmenedzsmenten és a klubfejlesztésen van.
– Az utánpótlás-játékosok kiválasztásában és képzésében előre kell lépni, azt a nemzetközi összevetésben is a legmagasabb színvonalon kell végezni.
– A sikeresen elindított programokat következetesen folytatni kell.
– Képzettebb, egymástól tanulni kész sportszakemberek munkájára van szükség.
– Olyan klubvezetőkre, akik a feltételek megteremtésével lehetővé teszik a szakemberek nyugodt munkavégzését.
– Az amatőrfutball, a női labdarúgás továbbra is stratégiai fontosságú, de a növekedési szakasz lezárult, cél a megtartás és a lemorzsolódás csökkentése.
– A professzionális futballban cél a pénzügyi stabilitás megőrzése, elvárás a meccsnapi és transzferbevételek növelése, valamint a saját nevelésű játékosok nagyobb arányú beépítése.
– A kluboknak kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy szorosabb kapcsolatot építsenek ki a szurkolókkal, a társadalom minden szegmensével, ez a szövetség törekvése is.
– A VAR bevezetése is hozzájárul a hibátlan játékvezetői döntések meghozatalához az OTP Bank Ligában.