Miután Luis Enrique március elsején kijelentette, hogy nem hosszabbítja meg a június 30-án lejáró szerződését a Barcelona vezetőedzői posztján, rengeteg találgatás indult el a katalánok környékén, vajon ki képes átvenni a világ talán legstresszesebb munkáját. Utolsó idényében "csak” a Király kupát voltak képesek begyűjteni - ami arrafelé már egy gyenge szezont jelent -, így az új edzőnek még inkább nyomni fogja az eredménykényszer a vállát.
Végül az Atheltic Bilbaótól távozó Ernesto Valverde lett a befutó, akinek meg kell birkóznia a szurkolóktól és a szakmától érkező elvárásokkal. Ha szeretnénk a futball-elitbe tartozó menedzsereket kategorizálni, illetve halmazokba rendezni, Valverde, aki korábban a Bilbaónál dolgozott, egy lapon szerepelne az eddigi Barcelona-menedzserekkel. Elképzelései összeegyeztethetők a "Cruyffiánus" tanokkal (totális futball, univerzalitás a pályán, stb.), valamint beilleszthetők a katalán csapat hagyományaiba is, így nem okozhat nagy gondot a váltás. Ebben a cikkben elsősorban taktikai, stratégiai szempontból vizsgáljuk alanyunkat, hogyan alakíthatja át a csapat játékát, illetve vajon mit várhatunk a Barcelonától a következő időszakban.
Getty ImagesHa dióhéjban szeretnénk összefoglalni a spanyol tréner játékfilozófiáját, akkor négy lényeges elemet kell kiemelnünk: intenzív letámadás minél magasabban, lehetőleg az ellenfél térfelén; labdabirtokláson alapuló csapatstratégia, hosszú labdajáratásokkal; hátulról való építkezés a védekező középpályás védősorba helyezkedésével; védekezésben erős emberorientáltság.
Letámadás
Megszokott dolog a Camp Nouban, hogy a Barcelona az ellenfél térfelén, a lehető legközelebb a kapuhoz igyekszik visszaszerezni a labdát, nyomás alá helyezve a védelmet, hibára kényszerítve őket. Valverde Bilbaója rendelkezett a spanyol liga legjobb mutatóival ezen a téren, valószínűleg nem lesz ez másképpen új állomáshelyén sem. Gyakori, hogy 2-3 játékos közvetlen nyomást gyakorol a labdásra, míg további 3-4 társuk indirekt módon támogatja a presszinget a passzsávok lezárásával, így izolálva a játékot, nem hagyva menekülőutat a szituációból. Természetesen mindezt a legtávolabbi területen a saját kapujuktól, minimalizálva a gyors kontrák esélyét. Kezei alatt Bilbaóban már-már művészi szintre emelkedett ez a mechanizmus, a szurkolók elégedetten láthatták, ahogy az újra és újra sarokba szorított ellenfél elveszti a labdát és védekezni kényszerül.
Letámadás - Bilbao from David Laslo on Vimeo.
Labdabirtoklás
Szinte egyenes következménye előbbinek, hogy a spanyol által vezetett csapatok sokat birtokoljak a labdát,hiszen játékuk alapvető építő eleme a labda mozgatása, az ellenfél védelmi hibáinak kikényszerítése, és a játékterület manipulálása. Hogy ezt elérje, tudatos mozgásokra van szükség a játékosoktól és a csapatnak minden körülmények között uralnia kell a játékteret. Legjobban ez a folyosók és a területek megfelelő lefedésével érhető el a pályán, fenntartva a csapatrészek közötti összeköttetéseket, kapcsolatokat. A fullback-ek szerepe kiemelkedően fontos ebben a játékfelfogásban - támadások során kifejezetten -, feladatuk nem csupán abban merül ki, hogy az ellenfél védelmét megbontsák, hanem kiszélesítve a pályát tudjanak középen helyet teremteni a csapat többi tagjának.
Másik lényeges dolog, ami megfigyelhető Valverde felfogásában, hogy előszeretettel használja a pozíciós játék elemeit: létszámfölényes szituációk kikényszerítése a pálya minden részén a lehető legtöbb játékos használatával, kényszerítők, három emberes kombinációk, vagy a játékosok szabad mozgása. Csapatai gyakran túltöltik a pálya egyik szélét, szándékosan elvonva az ellenfél figyelmét a túloldalról, így a magasra tolt védelmi vonal segítségével, villámgyors váltásokkal képesek a játék súlypontját egyik szélről áthelyezni a másikra, majd onnan direkt módon támadni az ellenfél kapuját. Sajnos ez a mechanizmus Enrique Barcelonájában ritkábban volt látható, de minden bizonnyal újra meg fog honosodni Katalóniában.
goal.comA képen láthatjuk, hogy a pálya jobb oldala viszonylag telítettebb. Két opció is jelen van, hogy amilyen gyorsan lehet, a túloldalra helyezzék át a támadás súlypontját.
A Bilbao gyakran építette a széleken támadásait, sok passz érkezett a szélsők felé, akik számbeli fölényükkel, vagy gyors, kombinatív játékkal próbálták megverni az ellenfelüket, esetleg három emberes kombinációkkal kibillenteni a védelmet egyensúlyából, kihasználva a megnyíló területeket.
A visszamozgó védekező középpályás
Sajnálatos módon, ez Magyarországon mindeddig nem egy elterjedt mechanizmus, így kisebb magyarázatra szorul. Ricardo La Volpe nevét sajnos kevesen ismerik annak ellenére, hogy egy nagyszerű edzőről van szó. Ő volt, aki először használta ki a visszamozgó középpályás adta lehetőségeket, a védősorban kialakuló számbeli fölényen át a szélsővédők felmozgásának esélyéig, de nagyon sok egyéb előnyt is felsorolhatnánk, talán az majd megér egy másik értekezést. A mozzanat nagy előnyt biztosít a csapatnak a kétcsatáros formációk ellen.
goal.comAz illusztráción láthatjuk a lényeget, a visszahúzódó középpályás segítségével képes a csapat kihozni a labdát, átlépve a felezővonalat, a két szélső védő pedig jelentős távolságot tud megtenni az ellenfél térfelén.
A világ jelenleg talán legjobb védekező középpályása, Busquets brillírozhat ebben a szerepkörben, még tovább növelve ázsióját, valamint plusz biztonságot adhat a labdakihozatalokkor.
Ember-orientáltság
A mindennapi futball-szóhasználatban emberfogásként aposztrofált védekezés talán kilóg kissé a felsorolásunkból, hiszen a Barcelona hagyományosan terület-orientált (zónavédekezés) filozófiát követ. Mindazonáltal, Valverde Bilbaója nagyon hatékonyan tudta átültetni a játékukba a spanyol mester elképzeléseit, így nem kell tartani attól, hogy a katalánok nem lesznek képesek felnőni a feladathoz.
Leginkább a szélsővédők mozgásában fedezhető fel ez, amikor a labdaközeli full-back szorosan követi a csatárt, vagy éppenséggel a szélsőt, így minimalizálva az esélyét, hogy labdát kapjanak. Ennek következménye, hogy valójában a hátsó négyes sosem statikus védő-lánc, hanem egyfajta ingázó hármas, az éppen kilépő szélső-védő irányába tolódva.
Összegzés
Összességében ki lehet jelenteni, hogy nagyszerű választásnak tűnik a Barcelona részéről alkalmazni Ernesto Valverdét. Látható, hogy elképzelései jól illeszkednek a klub tradícióiba, így talán könnyebb kezdet elé nézhet minden Barcelona-drukker. Ugyanakkor nem szabad elfeledni, hogy az elvárások magasak, és Valverde még soha nem állt ilyen kihívásokkal szemben. Nem is beszélve arról, hogy miként tudja majd kezelni az új mester a Messi-Suarez-Neymar triót, főleg Messit, akinek konfliktusáról Luis Enriquével számos alkalommal cikkezett a világsajtó. Nemsokára okosabbak leszünk, akkor már mélyebb konklúziókat is le tudunk majd vonni ebből a helyzetből.
Getty Images