Bővített mezőny
Természetesen a legnagyobb változás a résztvevők számát illeti: a jól megszokott 32 csapat helyett jövő nyáron már 48 nemzet száll harcba a világbajnoki trófeáért. Ez természetesen több meccset és brutális menetrendet eredményez.
A világbajnokság formátuma a következő: a válogatottakat 12 darab négy fős csoportokba osztják, melyek első két helyezettei automatikusan továbbjutnak az egyenes kieséses szakaszba, míg a csoportharmadikok közül a legjobb 8 jut tovább. Így nem a megszokott nyolcaddöntőkkel indul a következő szakasz, hanem a legjobb 32 mezőnyével.
Összesen 104 meccset rendeznek a tornán, és egy válogatottnak 8 meccset kell játszania, hogy New Yorkban felemelhesse a világbajnoki serleget.
16 helyszín, óriási távolságok
Ez lesz az első vb, amelyet három ország és 16 város rendez. Az óriási távolságokra tekintettel a FIFA zónákat alakított ki az utazási idők csökkentése érdekében: a nyugati csoportban Vancouver, Seattle, San Fransisco, Los Angeles és Guadalajara került, a központi csoportban Kansas City, Dallas, Houston, Atlanta, Monterrey és Mexikóváros kapott helyet, míg keleten Toronto, Boston, New York, Philadelphia és Miami rendez mérkőzéseket. Ezzel együtt is több időzónát kel ugraniuk egyes csapatoknak és szurkolóiknak.
Amerikanizálódás
A tornán olyan újításokat vezet be a FIFA, melyek az amerikai szórakoztatás célját szolgáltathatják: ezentúl a félidőkben kötelező háromperces ivószüneteket iktatnak be a játékrészek felénél, melyek a szövetség szerint a játékosok védelmében szükségesek a várható óriási hőség miatt, mintegy negyedekre osztva a mérkőzéseket, ami persze a tévétársaságoknak is plusz reklámidőt jelent.
A vb döntőjének félidejében úgynevezett “Halftime-show”-t rendeznek a Super Bowl mintájára, ami eddig idegen volt a labdarúgás kultúrájától.
Debütálók és visszatérők
Curacao, Jordánia, Üzbegisztán és a Zöld-foki Köztársaság történetük során először jutottak ki a vb-re, míg legrégebben Haiti járt világbajnokságon a már kijutott válogatottak közül (1974). Európai nagycsapatok közül Ausztria, Norvégia és Skócia 1998 után kvalifikálták magukat újra a tornára.
Halálcsoportok és esélyesek
A december 5-i, washingtoni sorsolás óta mindenki találgatja, melyek lehetnek a torna halálcsoportjai: a C-csoportban a rekordbajnok Brazília az előző, katari vb negyedik helyezettjével, Marokkóval és az egyenes ágon kijutó skótokkal került össze Haiti társaságában, így Carlo Ancelotti csapata egyből komoly erőfelmérőkkel találkoznak. Az I-csoportban az katari vb döntőse, Franciaország összekerült az Erling Haaland és Martin Ödegaard vezette Norvégiával, valamint az egyik legjobb afrikai csapattal, a Sadio Mané-val felálló Szenegállal.
A címvédő Argentína az osztrákokkal, Algériával és Jordániával fog szembenézni Lionel Messi vélhetően utolsó világbajnokságán. A másik korszakos legenda, Cristiano Ronaldo többek között Kolumbián és Üzbegisztánon át segítené világbajnoki címre hazáját, Portugáliát.
Az EB címvédő spanyol válogatott Uruguay ellen döntheti el a H-csoport első helyét, ez lesz üdvöskéjük, Lamine Yamal első világbajnoksága, míg a legutóbbi két vb-n a csoportban ragadó Németország a debütáló Curacao, Ecuador és Elefántcsontpart ellen kerülné el az újabb blamát. Ezeken kívül két európai nagyágyú, az előző két Európa Bajnokság döntőse, Anglia találkozik az oroszországi és katari vb bronzérmesével, a Luka Modric vezette Horvátországgal.
A jövő évi világbajnokságot 2026 június 11. és július 19. között rendezik. A nyitómeccsen Mexikó és Dél-Afrika találkozik a mexikóvárosi Azték Stadionban, míg a döntőt a new york-i MetLife Stadionban rendezik.
 | A legfrissebb hírekért kövess minket a GOAL Google News oldalán is! |
A cikk megjelenése a Szerencsejáték Zrt. tématámogatásával valósult meg.
