Mino Raiola a többi szuperügynökkel együtt megkerülhetetlen, egyben pedig rendkívül ellentmondásos személye lett a labdarúgás világának; egy biztos: a játékosaiért és a saját pénztárcájáért bármit meg tud tenni.
Először tisztázzuk, mi is egy sportmenedzser, egy játékosügynök feladata: védi labdarúgója jogait, képviseli az átigazolási piacon. Mino Raiola lett a legelső ismert futballügynök, aki az idők során a legnagyobb üzleteket bonyolította le, mindezt úgy, hogy a lehető legtöbb pénz üsse a markát.
Az játékosügynök Olaszországban látta meg a napvilágot 1967-ben, azonban egyéves korában elköltözött a család Hollandiába. Itt nyitottak egy pizzériát, ahol a kis Mino pincérként dolgozott.
„Segítettem apámnak a konyhában is, aki heti hét napot dolgozott. Tőle tanultam meg, hogy ne adjam fel. Közben jogot tanultam - édesanyám nagyon ragaszkodott hozzá -, és fociztam is: a Haarlemben” – mesélte egy interjúban Raiola.
Végül a futballal is itt hagyott fel. Ekkor kezdett bele ügynöki pályájába, méghozzá a Sports Promotion kötelékeiben; kétségkívül a legnagyobb név, akinek az átigazolásában részt vett a cégnél, az Dennis Bergkamp volt, a holland támadó 1993-ban írt alá az Interhez. Nem sokkal ezután elindította a saját vállalkozását. Itt az első nagy klubváltás, amelynél közreműködött, az Pavel Nedvedé volt, amikor a Lazióhoz került.
Innentől pedig már nem volt számára megállás, egyre nagyobb befolyásra tett szert az idők során; a felkapottságra mind a mai napig rájátszik, ha kell, teljesen beleszól a topklubok ügyeibe, és hangzatos nyilatkozatokat tesz a médiában egy-egy játékosával kapcsolatban. Akár Erling Haaland esetére is gondolhatunk, a norvég jövőjéről előszeretettel beszél az újságírók rivaldafényében. Mindig képes részben a spílerei, de sokkal inkább a saját maga érdekében intézni a dolgokat. Ezzel elérte, hogy - a vezetőségek által amúgy sem kedvelt - ügynökök közül az ő nevének még rosszabb híre legyen; egyúttal viszont elképesztő tekintélyt is szerzett magának.
„Nemcsak a nagy sztárokért, hanem minden játékosom érdekeiért megküzdök” – mondta egyszer filozófiájáról Raiola, aki többek közt Mario Balotellit a Manchester Cityhez, Zlatan Ibrahimovicot pedig a Milanhoz vitte. Nem mellesleg pedig Paul Pogbát is el tudta adni világrekordot jelentő összegért a Manchester Unitednak; a 100 millió euróból 25 millió nála landolt, nem véletlenül. E tény nagy visszhangot váltott ki a közvéleményben. „Mindig ugyanazokat az előítéleteket hallom, és ez nem tetszik – hangoztatta Raiola, aki szerint igazságtalanság, hogy kapzsisággal vádolták a bizonyos 25 millió euró miatt. – Nincs semmi hatalmam és befolyásom…, nekem annyi a dolgom, hogy olyan megállapodásokat kössek, amelyek a leginkább megfelelnek a játékosaimnak.” Ezekkel a sorokkal erőteljesen lehetne vitatkozni, és éppen ezért tökéletes példa Raiolára; ő mindent kimond, akkor is, ha nem igaz.
Bár a külső megjelenése egyáltalán nem ezt sugallja, Mino Raiola igen rafinált és művelt személyiség, például hét nyelven is beszél. „Hároméves koromban már eredeti feldolgozásban néztem a Disney-t. Négyéves korban Hollandiában elkezdik tanítani a második nyelvet, így ez szintén sokat segített – magyarázza Raiola a mély nyelvtudásának első lépcsőfokáról. – Portugálul szintén megtanultam, főként a brazil labdarúgók miatt.”
Mino Raiola, valamint a többi egyre többet és többet követelő játékosügynököknek meglehetősen negatív a megítélése, de hogy megkerülhetetlenek, az is biztos.
Ne csak nézd a kedvenc csapatod, hanem fogadj is az eredményre.
12-szeres pénzt fizet, ha Haaland még januárban a Real Madridhoz igazol. (x)
