Köszönhetően a rendszeres nemzetközi szerepésnek is, a Ferencváros bevételei, így a bérköltsége egyaránt drasztikusan megnőtt(ek) – hívta föl a figyelmet a G7.
A portál kiemeli, hogy míg az FTC Labdarúgó Zrt. éves bevétele közel a negyvenszeresére nőtt 2010 és 2023 között (425 millió forintról 16,6 milliárdra), addig ez idő alatt a fizetésre szánt összeg több mint kétszer akkora mértékben, a nyolcvanötszörösére gyarapodott (111 millióról indulva 9,18 milliárdra).
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egyetlen csapatnál sem lehet tudni biztosra, mennyit keresnek a játékosok, ugyanis a klubalkalmazottak számai szintén részét képezik az adatoknak. Jóllehet az UEFA korábbi jelentése kimondja, hogy a magyar együtteseknél a bérköltség 60%-a kerül a labdarúgókhoz. A G7 ez alapján kiszámolta, hogy az FTC-játékosok átlagosan bruttó 15-16 millió forintot tehetnek zsebre havonta.
Emellett Dibusz Dénes maradása ugyancsak azt igazolja, hogy a pénzügyek tekintetében az európai elit közelében van az FTC.
"Dénesre volt ajánlatunk, de ő okos gyerek, közgazdász. Volt egy francia ajánlata, megkérdezte, hogy ott mennyi az adó, a lakásbérlés, az élet. Kijött neki, hogy 1500 euró pluszért nem mozgatja a családját, emellett van vele egy hosszútávú megállapodásunk, és jól is érzi magát, szerintem már nem is kellene neki mozognia"
– nyilatkozta a napokban Kubatov Gábor klubelnök.
A G7 cikkében levezeti, hogy a Ferencváros focistái annyi pénzt vihetnek haza, mint egy francia középcsapat játékosai. Így már érhető, hogy az FTC kapusa végül miért maradt a zöld-fehéréknél.
Sőt, nem is csak a francia ligában lennének versenyképesek a ferencvárosi bérek. Németországban, Spanyolországban és az olaszoknál is akadnak olyan együttesek, ahol a nettó fizetések alacsonyabbak lehetnek, mint a Fradinál. Ilyen például a spanyol Alaves és Las Palmas, a olasz Lecce vagy a német Heidenheim.
Milyen az OTP Bank Liga anyagi helyzete?
Ami pedig magát az NB I-et illeti, az elmúlt bő évtizedben folyamatosan emelkedett az első osztályú klubok átlagbevétele, amely 2010-ben még csak 500 millió forintra rúgott, 2023-ban azonban ez a szám elérte a 4,67 milliárdot. Ennek következtében ugrásszerűen gyarapodott a játékosok fizetése, olyannyira, hogy az a régiós (közép-európai) jövedelmi rangsorban is szemmel látható „előrelépést” eredményezett.
Az UEFA adatai szerint 2022-ben a magyar élvonalat a harmadik legnagyobb kereset jellemezte (összesen 99 millió euró), amit csak a lengyel (115 millió euró) és az osztrák első osztály (157 millió euró) múlt felül.
Forrás: G7
