Neymar újra kulcsszerepet játszott a Santos FC sikerében, amely 3-0-ra legyőzte a Cruzeirót, így biztosítva a csapat bennmaradását a brazil Serie A-ban. A 33 éves világsztár ezúttal nem gólszerzőként, hanem kreatív játékkal segítette a támadásszervezést, miután az előző két mérkőzésen összesen öt találatot jegyzett. A győzelem egyben a szezon végi hajrát koronázta, amely a csapatot a kiesési zónából a 12. helyre repítette, 47 ponttal zárva a szezont.
Csalódást keltő idény Brazíliában
A szezon során Neymar mindössze 19 mérkőzésen lépett pályára visszatérő combhajlító-problémái miatt. Azonban az idény végén nyújtott formája mégis megmentette a Santost a kiesés elől. Három góllal és két gólpasszal zárta a Juventude és Sport elleni kulcsmeccseket, majd a legutóbbi Cruzeiro elleni találkozón is ő szervezte a csapat támadójátékát.
A januári hazatérés álomként indult, ám a teljesítmény ingadozása és a sérülések miatt csalódást keltett. Az egy hónappal ezelőtti kirohanása kritikus hangokat váltott ki, a szakértők és szurkolók egy része szerint is destabilizálta a csapatot meccs utáni nyilatkozataival. A történet akkor vett fordulatot, amikor a szezon végén Neymar kihúzta a Santost a kieső helyről.
A mérkőzés után a brazil klasszis elmondta, hogy fizikailag és érzelmileg is megterhelő heteken van túl: „Azért jöttem, hogy a lehető legjobban segítsek. Ezek nehéz hetek voltak számomra. Ha nem lett volna mellettem ennyi támogatóm, ezekre a meccsekre nem is tudtam volna kiállni a térdem miatt. Most pihennem kell, majd jön a térdműtét.”
Mit hoz a jövő?
A jövőjét firtató kérdésekre Neymar óvatosan válaszolt: „Tényleg nem tudom még. Szükségem van néhány napra, hogy pihenjek, feltöltődjek, és utána döntsek a jövőmről. A prioritásom mindig a Santos marad.”
A 33 éves sztár szerződése a következő hetekben lejár, és a transzferpletykák máris felkavarták a kedélyeket. A rajongók izgatottan várják, hogy Neymar marad-e nevelőegyesületénél, vagy új kihívás felé indul.
A cikk megjelenése a Szerencsejáték Zrt. tématámogatásával valósult meg.
