A húszas években egyesült helyi futballcsapatok első világklasszisaként emlegetik, ő az SSC Napoli örökranglistáján az ötödik legeredményesebb labdarúgó. Attila Sallustro volt az első nápolyi játékos, akit az Isteni becenévvel illettek, és ez mindent elmond a tehetségéről. A bunteto.com írását szemlézzük.
Több rövid portréban, statisztikai oldalon is azt írják, hogy a Napoli történetének két olyan hőse van, akit korszakokon átívelően örökké megőriz majd Nápolyban a szurkolói emlékezet: Diego Maradona és Attila Sallustro. Utóbbit tartják a klub első valódi világklasszisának.
Sallustróban nekünk magyaroknak elsőként a keresztneve izgalmas. Attilából Magyarországon és a határon túli magyar területeken találunk igazán sokat, a név még Törökországban terjedt el csekély mértékben – organikusan. Olaszországban a Forebears 2014-es gyűjtése alapján 109 Attila élt. Ez Sallustro esetében azért lényeges, mert a paraguayi fővárosban, Asunciónban született futballista szülei olasz bevándorlók voltak.
Egyetlen nemzetközi forrást sem találni, amely magyar felmenőkről szólna, így meg kell elégednünk azzal, hogy Sallustróéknak valamiért rokonszenves volt a hazájukban meglehetősen ritkának számító Attila keresztnév. Az édesanya, Anna D’Amato és az édesapa, Gaetano Sallustro Nápoly Chiaia negyedét hagyta maga mögött 1899-ben, az úticél Buenos Aires volt, onnan pedig Asunción.
Attila Sallustro már Paraguay-ban is imádta a labdarúgást. A gyermekorvos javaslatára a reumája kezeléseképpen kezdett játszani. Amikor 12 éves volt, a szülei úgy határoztak, hogy a gyerekeknek jobb helye lesz az anyaföldön. Édesapjukkal egyhónapos tengeri utazás végén, gőzhajóval érkeztek meg Nápolyba 1920-ban – nevelőjükkel, a színesbőrű Evelinával együtt. Oberdan és Orestes a középiskola után szorgalmasan tanult a mérnöki szakon, Attilát azonban a pálya vonzotta mindennél jobban, és abba is hagyta a tanulmányait. Egy dobásra attól a háztól, ahonnan a szülei útra keltek annak idején, egy apró klubban elkezdett futballozni.
Az 1911-ben alapított US Internazionale Napoli (nem összekeverendő a milánói, „nagy” Interrel) egyik játékos-megfigyelője még az érkezésük évében, azaz 1920-ban kiszúrta a tehetséges kis focistát, és elhívta hozzájuk futballozni. Két évvel később a helyi Inter és az 1905 óta működő Naples Foot-Ball Club egyesült FBC Internaples néven, ez tulajdonképpen a ma SSC Napoliként ismert együttes jogelődje. Sallustro 17 éves volt, amikor a gárda középcsatára lett.
Későbbi edzője, az olasz futball fejlődésére óriási hatást gyakoroló William Garbutt elnevezte gauchónak, ami a dél-amerikai cowboy megfelelője volt. Az angol tréner, a Mister egyébként rendszeresen kritizálta őt az egyénieskedő játéka miatt, ám az eredményessége, a hatékonysága kárpótolta a trénert. Sallustro az első szezonjában 13 mérkőzésen 10 gólt szerzett, igaz, ekkor még nem az országos bajnokságban indultak a nápolyiak. (Egyébként épp ekkor, azaz az 1925-1926-os idényben volt a Prima Divisione gólkirálya bizonyos Hirzer Ferenc, a magyar támadó 36 találattal bajnoki címig repítette a Juventust).
A húszas évek második fele a Juve és a városi rivális Torino versengéséről szólt, ők váltogatták egymást a képzeletbeli bajnoki trónon. A Napoli először az 1926-1927-es szezonban nyert besorolást az országos szintű, akkor még két csoportban (A és B) zajló élvonalba, és az első idényét az utolsó helyen zárta, egyetlen döntetlent tudott kicsikarni az A-csoportban 18 mérkőzésen.
A következő idényben egyet előreléptek, kilencedikként zártak, majd az 1928-1929-es szezonban a B-csoportban már a 8. helyen végeztek. Ekkor villant először a 20. születésnapját akkoriban ünneplő Sallustro, 22 gólt szerzett 28 meccsen, a Reggiana elleni bajnokin (6:2) például ötször talált be. A szurkolók őrjöngtek, egyre hevesebb rajongással tekintettek a támadóra.
És ez a szezon kifejezetten fontos volt, hiszen ekkor alakult ki az 1929 nyarán induló egycsoportos olasz élvonal, a Serie A mezőnye, amelybe a Napoli a B-csoport nyolcadikjaként épp befért. A klub ebben az évben átigazolta a horvát származású Antonio Vojakot és Marcello Mihalichot, akik Sallustróval félelmetes támadótriót alkottak. Vojak és Sallustro 33 gólt hozott össze az első közös szezonban, a következőben pedig a Napoli 54 góljából ők hárman 42-t vállaltak.
Sallustro még úgy is szórta a gólokat, hogy hónapokat ki kellett hagynia a kötelező katonai szolgálat miatt. Imádták a nápolyi drukkerek, szerényen csak az Isteni becenévvel illették a szőke fürtökkel megáldott játékost. Csakúgy, mint szűk 60 évvel később a már említett Diego Maradonát. A népszerűségét növelte, hogy gazdag édesapja szavára hallgatva eleinte nem fogadott el fizetést a játékáért. A klub ezért különböző ajándékokkal látta el, kapott motorkerékpárt, illetve egy vadonatúj autót is.
A cikk a bunteto.com oldalán olvasható tovább.
