Elvárások egy topligában
Az interjúban a Red Bull Lipcse kapusa, Gulácsi Péter elmesélte, amikor 17 évesen csatlakozott a Liverpool U18-as csapatához az MTK akadémiájáról, a váltás után rögtön egyértelmű volt a két bajnokság intenzitása közötti különbség:
„A Liverpool reserve-ben minden edzés vérre ment. Minden poszton minden egyes tréningen jobbnak kellett lenni a másiknál, különben nem tudtál bekerülni a meccskeretbe.”
Gulácsi már korábban is beszélt arról, hogy a Liverpool érdeklődését leginkább a helyezkedésével és döntéshozatali képességével keltette fel. Az interjúban arról is szó esett, mennyit változtak az elvárások egy kapussal szemben felé a topcsapatok részéről:
„A fizikai paraméterekben a kapusok esetében megvannak az alapvető minimumok a magasságra nézve, továbbá lábbal kitűnően kell ma már játszaniuk. Emellett van, amit mondtál, a kognitív futballtudás, ami a legnehezebben tanulható. A Lipcse például most egy olyan 11 éves kapust próbál megszerezni, akiért sorban álltak a német klubok, mert a kognitív képességekben, a játékértelmezésben, a döntéshozatalban jóval előrébb tart, mint a társai. A kapusedzőmmel csináltunk neki a minap egy videót, amivel esetleg meg lehet győzni, hogy hozzánk igazoljon.”
Az 58-szoros magyar válogatott elmondta, nagy különbséget lát a magyar bajnokság és a topligák sebessége között, amely jelentősen megnehezíti az átigazolás utáni alkalmazkodást:
„Kevés NB I-es meccset látok, de a sebességben így is óriási különbséget lehet érzékelni. Amikor hazamentem a válogatottba, amint elkezdtünk egy 10 a 10 elleni játékot, olyan érzésem lett a Bundesligához viszonyítva, mintha le lett volna lassítva a játék. Nekem tehát ebben előnyöm van mondjuk egy NB I-es játékoshoz, kapushoz képest: nekem kétszer gyorsabb tempó mellett, és nagyobb nyomás alatt is tökéletes döntéseket kell hoznom, letisztult megoldásokat kell alkalmaznom. Ehhez hozzá lehet szokni, de hosszabb idő. Nem lehet gyorsan átugrani mondjuk az NB I és a Bundesliga vagy a Premier League közti lépcsőfokot. Még a válogatott meccseken sincs sokszor olyan tempó, mint amit a Bundesliga mérkőzésein tapasztalok.”
Korábbi edzői
Gulácsi 2015-ben csatlakozott a Lipcséhez a Red Bull Salzburg csapatából, több mint 10 éves németországi pályafutása során számos elismert edzővel dolgozott már, többek közt Ralf Rangnickkal, Ralph Hasenhüttllel és Julian Nagelsmannal is. A kapust a szakemberek közötti különbségekről is kérdezték:
„A maga nemében mind fantasztikus edző. Még hozzájuk venném Frederik Gösslinget, aki azóta a kapusedzőm, amióta Lipcsében játszom. A vezetőedzőkben hasonlóság, hogy mindannyian bíztak bennem, lehetőséget adtak nekem, de eltérő karakterek. Julian ugyan nagyon laza típus, de kettéválasztja a munkát és a magánéletet. Kedves volt, viccelődött velünk, de nem ment bele mélyebb beszélgetésekbe. Szinte kizárólag a futball körül forogtak a gondolatai. Ralf szigorú, kemény karakter, de hihetetlenül empatikus, törődik a játékosokkal. Ralph Hasenhüttl nagyon bensőséges viszonyt teremtett a csapaton belül. Fantasztikusan összetartottunk vele, minden klappolt a csapaton belül. Jó szívvel emlékszünk rá. Hozzájuk képest a jelenlegi edzőnk, Ole Werner csendesebb, visszahúzódóbb típus.”
A Red Bull futballcsapatai híresek a modern és innovatív játékstílusukról, Gulácsi az elmondása alapján mindegyik edző a saját koncepcióját adta át:
„Mindannyiuktól tanultam valamit. Én Roger Schmidt keze alatt ismerkedtem meg a Red Bull ultrapresszinget hirdető futballstílusával. Aztán erre is lett válasz, új trend jött, ma meg már egész pályán szorosan letámadnak a csapatok. Az RB-stílus előtt nem a labda nélküli, hanem a labdás játékon volt a hangsúly a csapataimnál. Ralf Rangnickkal és Ralph Hasenhüttllel viszont a labda elleni játékra került át, és eljutottunk benne nagyon magas szintre.”
A kapus szerint a Lipcse a német válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya, Julian Nagelsmann vezetésével volt csúcsformában:
„Éreztük, hogy labdával még fejlődnünk kell. Itt jött a képbe Julian, akivel rengeteget fejlődtünk labdás játékban, támadásban. Emiatt 2019 és 2021 között elég magas szinten játszottunk, ekkor jutottunk be a Bajnokok Ligája elődöntőjébe is.”
Gulácsi a futball taktikai változásait is említi, köztük a kapusok egyre fontosabb szerepét a labdakihozatalban:
„A szoros emberfogás elterjedése miatt sokszor a kapus az egyetlen megjátszható szabad ember. Ha minket megtámadnak, felszabadul egy védő, egy harmadik emberen keresztül, jórészt háromszögeléssel ezt az embert kell megpróbálnia megjátszania a kapusnak labdakihozatalkor. A másik megoldás az, amit említettem: a magas letámadást a kapus egy pontos hosszú labdával át tudja játszani, ha a csatár elé tudja lőni a labdát az üres területbe, ezáltal gyorsan el lehet jutni az ellenfél kapujáig.”
Az idei szezon során, főként az Arsenalnak köszönhetően, rengeteg szó esik a pontrúgásokról és az ezekre felrajzolt figurákról. Sokszor láthatjuk, hogy az ötösön belül több támadó játékos a labda megjátszása helyett a kapus mozgását próbálja korlátozni, ezt Gulácsi a saját bőrén is tapasztalja:
„Ami látható trend, hogy rögzített helyzeteknél teljesen megszűnt a kapusok védelme, a támadójátékosok célja, hogy benyomják fizikailag a kapust a kapuba, aki így nem tud kijönni, felugrani a beívelésre. Ezt engedik a játékvezetők, ami miatt mi kapusok sokat panaszkodunk.”
Válogatott csapattársak, sikerek, kudarcok
Az interjú során Gulácsi elmondta, a kapusoknál a kommunikáció a pályán rendkívül fontos, a védőit a klubcsapatában angol és német nyelven irányítja egyszerre. A céltudatos kommunikáció számára a válogatottban is hangsúlyos, ahol sok esetben nem is volt szüksége magyarra váltania:
„A válogatottban előfordult, hogy az egész védelmet németül tudtam irányítani. Dárdai Marci Németországban nőtt fel, Willi szintén, Milos beszél németül, Szalai Attila pedig Ausztriában és a Hoffenheimben is játszott. Loic Negót angolul irányítottam, ha hátul volt. Hozzáteszem: magyarul is szólhattam volna bármelyikükhöz. Illetve, ha valaki újoncként jön a válogatotthoz, a vezényszavakat azért mindig átvesszük vele."
Gulácsi alapembernek számított a válogatott kiváló Nemzetek Ligája menetelésének, amely során több elit szintű válogatott ellen arattak nagy bravúrokat. A 36 éves kapus beszélt a csapatszellemről, aminek nagy szerepe volt a sikerekben:
„A mai viszonyokról nem tudok beszélni, mert már nem vagyok ott az öltözőben. Amikor igazán sikeres időszaka volt a csapatnak, minden a helyén volt. Marco Rossi ránk ruházott egyfajta felelősséget, és mi soha nem éltünk vissza a bizalmával. Ebben a rendszerben Szala (Szalai Ádám, a szerk.) volt a kapitány meghosszabbított keze, eszméletlen fegyelmezettek voltunk, mindenki tudta, mi a szerepe. Ezzel vegyült a belülről fakadó nemzeti érzés, ami normál esetben jellemez egy válogatottat."
Arra is kitért, mekkora lökést adott a csapatnak a szurkolók biztatása:
„Ahogy jöttek a kiemelkedő eredmények – nagyjából 2021-től, a Nemzetek Ligája-meccsektől –, átélhettük, hogy rendszeresen 65 ezer ember előtt játszunk itthon magyar futballistaként. Fantasztikus közösségi élményt adott mindenkinek, ami máig tart, divat lett válogatott meccsre járni. Nem volt ez mindig így, korábban, akár Bernd Storck vagy Georg Leekens idején a Groupamát sem tudtuk megtölteni egy-egy meccsen. A csapat és a közönség együtt akart átélni valamit, ami óriási energiát szabadított fel mindannyiunkban.”
Az interjúban szó esett arról is, milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy 2025 májusában visszavonult a válogatottól:
„Apukaként vettem részt két Eb-n, és 11 évnyi válogatottság után éreztem úgy, hogy máshova szeretném helyezni a hangsúlyt, több időt szeretnék tölteni nyáron a gyerekeimmel és a feleségemmel. De egy vb-n én is szívesen szerepeltem volna. Sajnos nem sikerült, egyelőre a csapatnak sem, remélem, összejön majd.”
Gulácsi szerint nehéz volt megemészteni a válogatott kiesését a világbajnoki selejtezőből, ugyanakkor megjegyezte, a bravúros sikerek néha túl magas elvárásokhoz vezetnek. A következő világbajnokságra való kijutás esélyéről is beszélt:
„Nehéz kívülről megítélni, a selejtezőinket már csak szurkolóként tudtam követni. Amiatt, hogy 48 csapatosra bővítették a vb-t, kijutnak a mi játéktudásunkat megütő csapatok, és olyanok is, akiket nálunk alacsonyabban rangsorolnak. Ez kicsit megtévesztő, de keveset beszélünk róla. Mi abban mérjük a válogatott erősségét, hogy hány topligás játékosunk van, és hány nagy tornára jutottunk ki az elmúlt időszakban. Az Eb-létszámot 24-re emelték, a 24 legjobb európai csapat között pedig szerintem ott vagyunk, ezért nem volt csoda a három kijutásunk. Fontos látni viszont, hogy például a 2021-es Nemzetek Ligája-menetelésben olyan felülteljesítést láttunk a magyar csapattól, amit éveken át nem lehet fenntartani valódi alap nélkül. Emiatt az angolok, a németek elleni győzelmek leginkább csodásan sikerült meglepetéseknek nevezhetők. Ha a mostani vb-selejtezőt nézzük, joggal vártuk, hogy az íreket a valódi játékerejük alapján legyőzze a válogatott, kudarc volt, hogy megelőztek minket. Más kérdés, hogyan szerepeltünk volna a pótselejtezőkön.”
Gulácsi még nagyobb részletességgel számol be karrierje fontos momentumairól a 2025-ben megjelent könyvében Csendben a csúcsra címmel. A magyar kapus a hosszú sérülése után az most már újra a Lipcse első számú kapusa, az idei szezonban 22 bajnoki mérkőzésen 9-szer nem kapott gólt.
Forrás: Büntető.com
Ha bővebben érdekel a futball szenvedélye és minden háttértörténete, látogass el a Bunteto.com oldalára, mely Magyarország egyik legmélyebb hangja.
 | A legfrissebb hírekért kövess minket a GOAL Google News oldalán is! |
