Hírek Élő eredmények
Liverpool

Goal extra: Alázat, hűség, szenvedély – Utazás a Liverpool hazai fanatikusaival

20:00 CEST 2019. 05. 16.
OLSCH túra
Egy felejthetetlen hétvége a magyar Pool-szurkolókkal.

Vasárnap hajnalban vágott neki az OLSCH (Official Liverpool Supporters Club Hungary) és a Goal Magyarország közös csapata Liverpoolnak, hogy együtt tekintsék meg a Vörösök utolsó bajnoki mérkőzését a Wolverhampton Wanderers ellen.

Négy nappal voltunk a csoda után, hiszen a BL-ben a Pool egy elképesztő meccset követően három gólos hátrányát ledolgozva járt sikerrel a Barcelona ellen az Anfielden, bejutva a Bajnokok Ligája döntőjébe.

Az odafelé vezető út során az OLSCH tagjain és a stadion környékén gyülekező mintegy ötvenezer Pool-szurkolón nem érződött különösebb feszültség a Wolves elleni meccs előtt, valamennyire mindannyian elkönyvelték, hogy bár vasárnap egy újabb csoda történhet, ha nyernek az Anfielden, a City pedig nem jár sikerrel Brightonban, de azért mindenki tisztában volt a realitásokkal.

Csevegés, sörözés, igazi családi hangulat uralkodott az Anfieldet övező utcákon a meccset megelőző pár órában.

Azonban ismét feltűnést keltett az OLSCH tagjának, Fülinek a megjelenése a stadion szomszédságában, aki mintegy 10 év alatt kb. 450 kitűzőt aggatott Mikulás-szerű palástjára. Szinte 10 métert nem tudott haladni anélkül, hogy meg ne állították volna és egy fotót ne lőttek volna vele a már jó hangulatban lévő helyi szurkolók.

Füli azonban nem csak az Anfielden gyűjtötte be az elismeréseket, hanem jöttünkben-jártunkban az utazás egésze alatt a városban is igen népszerű volt a liverpooli lakosok körében. Füli igazi országimázst jelentett hazánknak, hiszen őt látva biztosan megjegyezték Magyarország nevét a helyiek.

Jómagam először jártam az Anfield Roadon, és bár nem vagyok Pool-szurkoló, egészen magával ragadott mindaz, amit ott láttam és tapasztaltam. A magyar srácok, a kiutazó külföldi Pool-szimpatizánsok és a helyiek mind közösek egyben: szenvedélyük, sőt, életük a Liverpool.

Ami a szervezést illeti, minden nagyon flottul ment a beengedéskor: a stewardok segítőkészek voltak. Mivel a csapat tagjai szét voltak szórva a jegyek alapján a stadion különböző részein, nem volt egyszerű belőni pontosan, hogy ki hol ül vagy áll. Amikor segítséget kértünk az egyik stewardtól, akkor minden további nélkül eltűnt és az összes szükséges infóval tért vissza hozzánk 5 perc múlva, eligazítva minket, amely után nem várt el köszönetet, hanem a világ legtermészetesebb dolgának tartotta, hogy elvégezte a feladatát.

Aztán már csak a meccs volt előttünk. A stadion zsúfolásig telt, a KOP-szektorban már a bemelegítés alatt éneklés és alapozás hallatszott a 90 percre. Aztán jött a You'll never walk alone, amely elmaradhatatlan az Anfielden. De ez csak a kezdet volt, hiszen a mérkőzés egésze alatt hallatta a hangját a kórus.

Aztán megszerezte Sadio Mané góljával a vezetést a Pool, és felrobbant a stadion. Ebben a pillanatban bajnok volt a Liverpool, hiszen a City döntetlenre állt. Pár perc múlva pedig a Main Stand bal oldalán egy hangrobbanás történt, százak ugrottak fel a helyükről és a hullám cunamiként söpört végig a lelátókon: vezet a Brighton a City ellen!

Az Anfield várta a csodát. Sőt, nem csak várta, hanem megélte. Volna. Ugyanis Guardiola együttese gyorsan szertefoszlatta a liverpooli álmokat. A félidőre már fordítottak és végül 4-1-el simán behúzták a szükséges 3 pontot.

Habár Mané még egy fejes révén lezárta a meccset az Anfielden, ekkor már mindenki tudta, hogy nem lesz fieszta a városban vasárnap este.

De volt mini-fieszta a pályán, ugyanis a lefújás után a Pool játékosai és családtagjai körbementek a stadionban. Közülük Mohamed Salah kislánya volt a legnagyobb „sztár”, hiszen háromszor is gólt lőtt a KOP oldali kapuba, a szurkolók legnagyobb örömujjongása mellett. A végén édesapjának már a karjaiba kellett kapnia, hogy a csöppség picit „lenyugodjon”.

Ami nagyon érdekes volt, hogy Jürgen Klopp neve és emlegetése mindösszesen egyszer hangzott el a 90 perc és az azt követő ünneplés során. Amikor a végén körbement a szurkolók előtt az egész stáb, akkor egy 15-20 másodperces „Jürgen Klopp-Jürgen Klopp” mantrázás jelezte: a világ legtermészetesebb dolga, hogy a német mester itt van és itt lesz a jövőben is.

Minderről az OLSCH-csapat vezetője, Laci is egyértelműen fogalmazott.

- Klopp előtt még sok edzőben gondolkodtunk volna, akár Ancelottiban, akár más szakemberben. De amióta ő itt van, azóta szerintem nem is kérdés, hogy ő a tökéletes menedzser a Liverpool számára. Mind szakmailag, mind emberileg.

Feltűnő volt még az is, hogy Divock Origit a meccs alatt többször is éltette az Anfield közönsége, legalább annyiszor, mint Mo Salah-ot, vagy még többször is. Nyilván kézenfekvő lenne, hogy a Barca elleni BL-siker okán, de Georginio Wijnaldum is legalább ennyire megérdemelte volna az ovációt, hisz ő is kétszer talált be Messiék ellen, ahogy Origi.

A válasz azonban egyöntetű volt a magyar srácok részéről.

- Origi egy fiatal, gyors, kiváló képességű játékos, akinek nagyon nehéz dolga van a Salah-Mane-Firmino hármas mellett-mögött. De ő nem hepciáskodott, nem méltatlankodott, elfogadta a helyzetet, és amikor lehetőséget kapott, akkor odatette magát és lényegében bejuttatta a csapatot a BL-döntőbe. Alázat, hűség, szenvedély. Mindaz jellemzi őt, ami a Liverpoolt is.

A mérkőzés estéjén a Hannover Street és környéke zsúfolásig telt a Pool-szurkolókkal, olyan hangulatot teremtve, mintha megszerezték volna a bajnoki elsőséget.

A meccs másnapja pedig a higgadt értékeléssel és a különféle relikviák beszerzésével telt. Sorra jártuk a Liverpool FC boltjait, ahol csak a képzelet szab határt mindannak, amit venni lehet: a mezeken, sapkákon és zászlókón túl bögrék, mobiltokok, naptárak, kulcstartók, hűtőmágnesek, társasjátékok, de még Poolos víz és gumicukor is kapható.

Érdekesség volt még, hogy az egyik bevásárlóközpontban a hatalmas Pool-bolt mellett - ahol óriási tömeg volt – megtaláltam a városi rivális Everton sokkal kisebb és szerényebb boltját, ahol alig lézengtek páran. Amúgy tévhit, hogy a Pool- és az Everton-szurkolók nagyon utálnák egymást, nyilván nem borulnak a másik nyakába, de a Vörösök első számú ellenfele Angliában a Manchester United.

A túra alatt a srácok folyamatosan szervezték a június 1-jei BL-döntő közös meccsnézést is, amely nem is egyszerű feladat, hiszen a múlt évi finálé után most egy nagyobb helyet keresnének Budapesten. Úgy érzik, hogy a Real Madrid után a Tottenham inkább verhető ellenfél, amely miatt óriási tömeget várnak majd a döntő napján.

- Nem örülünk, hogy a Spurs ellen játszunk, egy fokkal szerintünk jobb lett volna az Ajax, mert bár a hollandok fantasztikusan játszottak a BL-ben, épp a Tottnham ellen bizonyosodott be, hogy még rutintalanok, amely nekünk is az előnyünkre válhatott volna. A bajnokság miatt nem búslakodunk már, de a BL-t mindenképpen be kéne húzni, egész egyszerűen nem tudjuk és nem is akarjuk elképzelni, hogy Klopp ismét elveszítsen egy döntőt – összegezték érzéseiket a csapat tagjai.

A túra alatt „kívülállóként” egy egyedülálló és elképesztően színes világot ismerhettem meg, a Pool-közösséget, remek emberekkel, akik bár sok mindenben nem értenek egyet, de egyvalami összeköti az életüket, ahogy már Divock Origi-nál megírtuk, és ahogy a himnuszuk címe is szól: sosem hagyják magukra egymást, és alázattal, hűséggel és szenvedéllyel szeretik a Liverpoolt.

Kattints ide, látogass el a Goal Magyarország Facebook oldalára, és kövesd velünk ott is a focivilág legfrissebb eseményeit!