Goal elemzés: A multikulturális svájci válogatott

Hozzászólások()
Gettyimages
Vajon mi lehet a titka a svájci válogatott jelenkori sikerének. Elemző cikkünkben erre keressük a választ.

Shaqiri, Xhaka, Brahimi, Mehmed. Egy átlag ember nem is gondolná, hogy ezek a futballisták svájci válogatottak és nem az albán vagy a koszovói nemzeti csapat tagjai. Pedig bizony a svájci válogatott telis-tele van albán, koszovói, szerb vagy kameruni származású játékosokkal. 20 évvel ezelőtt a nemzeti csapatot (mind a legtöbb válogatottat) csupa Svájcban született és svájci származású futballista alkotta, míg jelenleg a keret magja Németországban, Elefántcsontpartban, Kamerunban vagy valahol Kelet-Európában született. Akkor a válogatottban olyan nevek voltak, mint Marc Hottinger, Alain Sutter, Stephane Chapuisat vagy Jurg Studer. Mostanság Xherdan Shaqiri, Granit Xhaka és Ricardo Rodríguez a keret 3 legnagyobb neve. Merőben más hangzású nevek, nemde?

Vincze Ottó: Nem véletlen, hogy itt tartanak a svájciak

A ’70-es, ’80-as években sok munkás telepedett le az országba azzal a szándékkal, hogy munkájuk befejeztével visszaköltöznek szülőföldjükre. Azonban Boszniában polgárháború volt, Koszovóban hatalmas krízis, míg Kelet-Európa sem a legjobb helyek közé tartozott, így ezek az emberek letelepedtek, majd családjuk is követte őket. Így lehet az, hogy napjainkra Svájc 8 milliós lakosságának 23%-a külföldi származású, míg 12%-a egykor bevándorló státuszú volt. Ennek fényében lehetséges, hogy jelenleg a válogatott húzónevei közül senki sem svájci születésű. Shaqiri volt Jugoszláv területen látta meg a napvilágot, így koszovói-svájci kettős állampolgár. A Xhaka-testvérek albán származásúak, Inlernek török ősei vannak, Derdiyok szülei kurdok voltak, Pajtim Kasami szülei Macedóniából jöttek, míg Behrami szintén albán ősökkel büszkélkedhet. Diego Benaglio olasz gyökerekkel rendelkezik, Rodríguez édesapja spanyol, édesanyja chilei.

Ricardo Rodriguez Switzerland SChweiz 20151008

- Soha nem gondolnak rám úgy, mint egy svájcira. Sokszor hallom, hogy az emberek azt mondják: mindig ezek a hülye albánok. Sokszor elfelejtik, hogy a Balkánon nem csak rossz emberek vannak. A legnagyobb különbség köztem és egy itt született között az, hogy a neve svájci csengésű - mondta Granit Xhaka.

Az emberek lenézik ezeket a játékosokat és gyakran gúnynevekkel is illetik őket, azonban nem a svájci válogatott az első ’’multikulturális nemzeti csapat’’. A Zidane-nal vb-t nyerő franciák is tele voltak afrikai születésű játékosokkal, így gyakran hívták őket ’’Szivárvány csapatnak’’ vagy ’’black-blanc-beur’’-nek (a beur-t az arabokra mondják).

Vécsei Bálint: Egyenrangú ellenfelei lehetünk a svájciaknak

Az érdekesség az, hogy Svájcban betiltották a minareteket, annak ellenére, hogy az országban és a válogatottban is nagyon sok a muszlim. Ezek a játékosok első vagy második generációs migránsok, akik többnyire már Svájcban látták meg a napvilágot. Ennek köszönhetően azért könnyebben integrálódtak az európai kultúrába. Amikor megkérdezték Shaqirit, hogy hogyan ünnepeli meg a Karácsonyt, akkor a következőt válaszolta:

- Muszlim vagyok, ezért nem ünnepeljünk annyira, de a kishúgom imádja a karácsonyfa állítást, ezért mindig feldíszítünk egyet. Koszovóban születettem, a szüleim is onnan származnak, de én Svájcban nőttem fel. A svájci értékrendek szerint élek, de a koszovói szerint is, hiszen amikor hazamegyek, akkor albánul beszélek.

Xhaka Shaqiri Switzerland

Érdekes, hogy ezek a játékosok a meccsek előtt többnyire a ’’hazai’’ zenét helyezik előtérbe. Xhaka albán ritmusokat, Drmic balkáni zenéket, Seferovic bosnyák számokat, míg Rodríguez spanyol balladákat szokott hallgatni a nagy meccsek előtt. Azonban egy közös bennük: mindannyian svájciak, büszkék arra, hogy játszhatnak a nemzeti csapatban és hogy az országban élhetnek. A gyökerekről egyikőjük sem feledkezett meg. Büszkék arra, hogy honnan jöttek és ez a szép az egészben.

A mostani keretből 8 játékos tősgyökeres svájci, ami azért elsőre igencsak meghökkentő, főleg, ha beleszámoljuk azt is, hogy az edző, Vladimir Petkovic szintén egykori Jugoszláv ősökkel rendelkezik. A 2017-os Európa-bajnokságon a keret 38%-a volt svájci, 17%-a koszovói, 8% macedón, bosnyák és kameruni, 4% elefántcsontparti, török, Zöldfoki-szigeteki, szudáni/kongói és spanyol/chilei. A 23-as kereteket nézve így a svájciaknál 61% volt a betelepült játékosok aránya, amit csak a franciák előztek meg 65%-kal. Őket követte Albánia, Belgium és Anglia, míg a lista végén ott voltunk mi is 9%-kal.

Galéria: Az 5-5 legértékesebb svájci és magyar játékos

Azonban náluk igencsak jól jött, hogy a korábbi vendégmunkások betelepültek, hiszen gyerekeik/unokáik kiválóan fociznak. Nyilván ezek a családok kevésbé tehetős körülmények közt éltek, így az egyetlen kitörési lehetőség a foci volt, ami kifizetődött az országnak is. A 2016-os Eb-t megelőző 3 európai szereplésén (1996, 2004, 2008) a válogatott tovább sem tudott jutni a csoportkörből, míg a 2016-os világeseményen nyolcaddöntősök voltak, ahol a lengyelek állították meg őket.

Itt van Shaqiri csodagólja a lengyelek ellen:

Azonban nem csak a kelet-európai vonal erős, hanem az afrikai is. A jelenlegi keretben is találunk rengeteg játékost, akik afrikai származásúak: Mvogo, Embolo és Moubandje kameruni, Djourou elefántcsontparti, míg Zakaria kongói ősökkel rendelkezik. Gyakorlatilag két részre bontható a válogatott, már, ami a ’’külföldieket’’ illeti: korábban a kelet-európai vonal élt nagyon, azonban manapság egyre több afrikai tör utat magának.

A Secondók (ahogy nevezik ezeket a második generációs játékosokat) előszőr a 2009-es U17-es vb-n tűntek fel, ahol Svájc 1-0-ra (Seferovic góljával) nyert a döntőben Nigéria ellen. Abból a gárdából nem sokan futottak be nagy karriert Rodríguezen, Xhakán és Seferovicon kívül. Akkoriban a válogatott legjobbja egy bizonyos  Nassim Ben Khalifa volt a maga 4 góljával, ám a tunéziai származású játékos nem futotta be azt apályát, amit akkor vártak tőle. Az Arsenal és az Inter is akarta őt, ám végül a Wolfsburgot választotta, ahol soha nem lépett pályára a Bundesligában. Megfordult Törökországban és Belgiumban is, jelenleg pedig a FC St. Gallen labdarúgója.

Nassim Ben Khalifa

2011-ben, az U21-es Európa-bajnokságon egészen a döntőig meneteltek a svájciak, ahol végül kikaptak a spanyolok ellen 2-0-r0, de így is szép eredményt értek el. A felnőtt válogatott a 44. helyről küzdötte fel magát a legjobbak közé a FIFA világranglistán, köszönhetően a secondóknak. Azonban nem csak manapság, hanem a ’90-es, ’80-as években is voltak secondók a svájci válogatottban, elég csak a Yakin testvérekre gondolni, Hakanra és Muratra. Murat egy korszakos középhátvéd volt, aki 49 válogatottságig vitte, míg testvére Hakan 87 meccsen 20 gólt szerzett a nemzeti csapatban. Kubilay Türkyılmaz pedig a ’90-es években volt a válogatott meghatározó alakja, hiszen ő 62 meccsen 34 találatot szerzett.

Videó: Ronaldo vs Touzani - Trükkpárbaj

A folyamat folytatódik és várható, hogy hamarosan újabb és újabb secondo sztárok fogják ellepni a felnőtt nemzeti csapatot. Az U21-es gárdából talán a Zöld-foki szigeteki származású Ulisses Garcia lehet a legnagyobb név, de mellette a horvát ősökkel rendelkező középpályás Anto Grgic és a kameruni elődökkel rendelkező Dimitri Oberlin is szép karriert futhat be.

Látható, hogy a válogatott csak profitált a multikultúrából, a futball pedig egyértelműen felemelkedett, hála ezeknek a második generációs játékosoknak. A középszerű Svájc felkerült a futballtérképre és Európa klubjait tömi jobbnál jobb tehetségekkel. A válogatott is beverekedte magát Európa 10 legjobb nemzeti csapata közé cirka 20 éven belül, ami elképesztően nagy szó.

Switzerland celebrate victory over Albania, Euro 2016

Bezárás