A világon szinte mindenki tisztában van azzal, hogy a Manchester United kerete erősítésre szorul, s ha nem is feltétlenül a támadó szekcióban, de a középpályán mindenképp. Ugyanakkor ne menjünk el amellett, hogy a manchesteri offenzívák tavaly rendre kimerültek Zlatan Ibrahimovic center-játékában, valamint Marcus Rashford szárnypróbálgatásaiban. Azóta történt egy s más: Zlatant elengedte a United (igaz, továbbra is Carringtonban épülget, s Mourinho szerint januárban kaphat egy új kontraktust a svéd csatár), érkezett a pótlására Romelu Lukaku, de Wayne Rooney távozásával tovább csökkentek az opciók a támadó harmadban. Valószínűleg José Mourinho nem szívesen vágna neki a szezonnak a tavaly kritikán aluli teljesítménnyel előrukkoló baloldali támadóival, nevezetesen Anthony Martiallal és Jesse Lingarddal, így Perisic szerződtetése ebből kifolyólag is érthető lenne. Mi több, ne felejtsük, a manchesteri csapat idén már a Bajnokok Ligájában is megméretteti magát, így a megfelelő rotáláshoz kellenek játékosok, s legfőképpen tapasztalt, „öreg rókák” is. Az, hogy Ivan Perisic 28 éves, semmit nem jelent. Fantasztikus EB-szereplése után, felélénkültek azok a hangok, miszerint a horvát elhagyhatja majd az Internazionale csapatát, ám Perisic maradt, s tovább bizonyította, a modern kor szélsői mellett (például amilyen Martial is), igenis van szükség olyan típusú játékosra, amilyen ő: kiválóan cselező, beadni fantasztikusan tudó, kétlábas, gyors támadóra.
Nyilvánvalóan a Unitednek két fontos és lényeges oka van arra, hogy miért szerződtesse a horvát játékost, azonban mielőtt erre kitérnék, nézzük meg, melyek azok a tulajdonságok, melyek miatt Ivan Perisic a manchesteriek látókörébe kerülhetett:
1. A horvát szélső tapasztalt támadónak számít a maga 28 évével, s nem mellesleg több bajnokságban is képes volt magas szinten megállni a helyét: a Bundesligában egykoron Dortmund-alapember volt, majd a Wolfsburgot is vitte a hátán egy jódarabig. Egy gyors váltás következtében Olaszországba tette át székhelyét, s a megújulni akaró Inter vezéralakja lett a balszélen. Két év alatt meghatározó figurájává vált a Seria A-nak, ugyanis megindulásai számtalanszor alapot adtak annak a ténynek: Perisic a semmiből képes veszélyt kialakítani.
2. A futball felgyorsulásával és a játékosok szerepköreinek változásával, Perisic továbbra is megmaradt ún. „régivágású szélső”-nek. Ennek megértéséhez vegyük szemügyre – ha már a Manchester Unitedről beszélünk – Antonio Valencia játékát: az egykoron villámléptű jobbszélső mostanra jobboldali védővé avanzsált, nem pusztán azon okból, mert kiválóan védekezne vagy mert nincs jobb alternatívája a United mindenkori menedzsereinek. Pusztán azért, mert Valencia játéka kikopni látszik a modern futballból: az ecuadori játékos gyakorta alkalmazta a „megtolom az alapvonal mellett, majd beadom”-figurát a manchesterieknél (amit nagyon jól követett le egykoron Wayne Rooney, s fejelt ennek okán több tucat gólt), azonban e taktika kiismerhetősége okán, ez a szerep ma már egy magát topcsapatnak valló együttes szélsőhátvédjétől is kevésnek bizonyulna (tökéletes ellentéte mindennek Dani Alves, Carvajal, Marcelo, Danny Rose, David Alaba vagy Alex Sandro, akik cselezni is kiválóan tudnak, s nem ijednek meg attól sem, ha nem az oldalvonal mellett kell túljutniuk az ellenfél védelmén).
Valencia játéka ezért átalakult valamelyest: technikailag fejlődött, s gyorsaságát kihasználva könnyen tudják a csapattársak háromszögeléssel megjátszani, hogy az ellenfél mögé kerülhessen az ecuadori. Mindennek megértése azért fontos, hogy lássuk, Perisic hasonló játékos, ám jóval komplexebb „kiadásban”. A horvát ugyanis tökéletes ütemben képes megtolni a labdát a védők mellett - mindegy, hogy balra vagy jobbra cselez -, technikailag pedig rendkívül képzett (láthatóan ragad hozzá a labda, nem pedig „sír a lábán”). Legfontosabb erénye viszont, hogy jó ütemben, gyors helyzetfelismeréssel képes a labdát középre tenni, a csatárok legnagyobb örömére.
3. A horvát egyike azon kevés játékosnak, aki mind a két lábával képes pontosan passzolni, jól beadni, s nem utolsó sorban, kellő pontossággal a kaput megcélozni. Aki látott már életében legalább egy darab Inter-meccset, ahol Perisic játszott, tudja, a gyorsléptű szélső jobbal-ballal egyaránt képes 50 méteres hosszú labdákat adni, ami relatíve „hiánycikknek” számít Manchesterben is.
Aki úgy gondolja, Perisic „egydimenziós” futballista lenne, talán igaza is van. Egy dolgot tud: meghúzni a szélen és beadni a labdát – ám azt szinte tökéletesen, mindig megbízhatóan teszi (ebből nagyon jól „megélt” Arjen Robben is az elmúlt évtizedben: a holland játékos szélrő való beindulásait – akármennyire is egyértelműnek tűnnek, ha nála van a labda – nem lehet lekövetni). Most, hogy ismerjük Ivan Perisic kvalitásait, nézzük meg, mit adhatna a Manchester United támadójátékának:
1. Rögtön egy rémisztő statisztikával nyitnék, melyet a SkySports munkatársai nyomoztak ki Perisic és a United szélsőinek összehasonlításában. A manchesterieknél tavaly a legtöbb gólt Mkhitaryan és Martial szerezték a Premier League-ben, számszerint 4-et - 4-et. Ezzel szemben Perisic 11 góllal vette ki részét az Inter bajnoki meneteléséből - 104 lövésből (!) -, s kiosztott 8 gólpasszt is, amelyben ugyan meg nem előzi, ám hasonló adatokkal mögé férkőzik Martial, 6 assziszttal. A legmeglepőbb statisztika azonban a beadásokat nézve tűnik fel: míg a United három klasszikus szélsője, Lingard, Martial és Mkhitaryan összesen 129-szer próbálkozott beadással, addig Perisic egymagában 239-szer , ami gyakorlatilag majdnem kétszerese ennek. Ez persze önmagában nem sokat jelent, hiszen a United tavalyi játéka nem feltétlenül a beadásokon alapult, az Interé viszont sokkal inkább, de a legfontosabb adalék mindehhez viszont az, hogy a jelenlegi Manchester Unitednek nem igazán van olyan játékosa, aki képes jól beívelni egy labdát középre, a berobbanó támadók elé. Marcus Rashford rúgótechnikája és érzéke meglenne ehhez, ám neki a 16-oson belül van a helye, hogy érkezzék ezekre a labdákra. Ha valamiben is, ebben biztosan nagy segítség Ivan Perisic szerződtetése.
2. Lukaku fejjátékát ki kell használni: a tavalyi PL-szezonban a belga több gólt is szerzett fejjel - köszönhetően fantasztikus fizikumának -, amelyet talán José Mourinho is szeretne megismételni a belga játékos mellett. Ehhez azonban szükség van olyan „támogatókra”, akik a szélről helyzetbe tudják hozni Lukakut. Ilyen játékos nem sok van a Unitedben, s ha José mester erre a taktikára (is) szeretne építkezni, nem meglepő, hogy szüksége lenne Perisicre. A horvát egyébként is PL-kompatibilisnek mondható: remek fizikális adottságai vannak az angol bajnoksághoz, nehéz elnyomni, jó az induló sebessége, s közel 190 centije ellenére, rendkívül agilis játékos.
Egyáltalán nem Ivan Perisic védelmére szolgál ez az elemzés, hiszen a szóban forgó összegért (40 millió) ügyesebb, komplexebb játékosokat is lehet találni a piacon (mindjárt ott van Alexis az Arsenalból vagy Ousmane Dembélé a Borussia Dortmundból). Azonban mindannyian ismerjük José Mourinho munkásságát, pontosan értjük (vagy épp nem értjük) mit, miért cselekszik. Azt gondolom, Ivan Perisic lehetne a tipikus ’Mourinho-ember’, a klasszikus ’Mourinho-igazolás’ a United idei nyarát tekintve: Lindelöf szerződtetése hatalmas meglepetés volt (ahogy tavaly Eric Bailly-jé is), Romelu Lukakuval pedig bombát robbantott a portugál szakvezető – jó értelemben. S akkor itt lenne most Perisic, egy lesajnált, harminchoz közelítő – igazából közel sem világklasszis – sokkal inkább brusztolós szélső, aki tökéletesen alkalmas volna arra, hogy a United ismét a bajnoki címért harcolhasson. Mert Perisic érkezése nem lenne váratlan: 1 év menedzselés után sem lepne meg senkit, ha Mourinho hozna a Unitedhez egy a horváthoz hasonló játékost, aki követi az utasításokat, kicsattan az örömtől, hogy a világ egyik legnagyobb csapatában játszhat, s nem utolsó sorban rendelkezik egy olyan erős, fáradhatatlan mentalitással, ami a hozzá hasonló Közép- és Kelet-európai játékosokra jellemző. Ennek pedig továbbra is híján van a Manchester United. S talán végre Anthony Martial is felkötné majd azt a bizonyost, hogy újra kedve legyen futballozni...
Getty Images