Spanyol források arról számoltak be, hogy Mohamed bin Szalmán, Szaúd-Arábia koronahercege fontolgatja a klub felvásárlását. A hírek szerint a szaúdi állami befektetési alap (PIF) révén érkező ajánlat összege egészen elképesztő összegről szól. A 10 milliárd eurós ajánlat nemcsak a futballtörténelem legnagyobb üzletét jelentené, de elméletileg egy tollvonással megszüntetné a katalánok minden adósságát, új korszakot nyitva a Camp Nouban.
A történelmi ajánlat háttere
A bombahírt a spanyol El Chiringuito műsorának ismert – és gyakran vitatott hitelességű – újságírója, Francois Gallardo robbantotta ki. Információi szerint a szaúdiak célja, hogy a királyság globális sportbefolyását növeljék, összhangban a Vision 2030 stratégiával, amelynek keretében már a Newcastle Unitedet és a szaúdi bajnokság sztárcsapatait is finanszírozzák.
A Barcelona jelenlegi helyzete ideális táptalaj az ilyen spekulációknak. A Josep Maria Bartomeu-éra örökségeként felhalmozott adósság, a COVID-19 okozta bevételkiesés és a gigantikus bérköltségek miatt a klub az elmúlt években kénytelen volt a jövőbeli bevételeit eladni a túlélésért. Bár Joan Laporta elnök és a csapat Hansi Flick vezetésével a pályán stabilizálódni látszik – sőt, vezeti a La Ligát –, a klub becsült összadóssága még mindig 2,5 milliárd euró körül mozog, beleértve az Espai Barça projekt (a stadion és környékének felújításának) költségeit is.
A 10 milliárd eurós ajánlat bőven fedezné ezt a hitelállományt, és olyan tőkét biztosítana, amellyel a Barcelona pénzügyi ereje azonnal visszaállna az európai elit csúcsára.
A leküzdhetetlen akadály: a tulajdonosi modell
Bármilyen csábító is a szaúdi milliárdok ígérete, a felvásárlás előtt egy hatalmas, strukturális akadály áll: a Barcelona nem egy hagyományos részvénytársaság. A Real Madriddal, az Athletic Bilbaóval és az Osasunával együtt a Barca egyike azon kevés spanyol klubnak, amely a pártoló tagok (socios) tulajdonában van.
Ez a modell biztosítja, hogy a klub feletti kontroll a szurkolók kezében maradjon, akik választások útján döntenek az elnökről és a stratégiáról. Egy teljes körű tulajdonosváltás – amely során a klub egy külföldi befektető, például a szaúdi állam kezébe kerülne – nemcsak jogilag lenne kivitelezhetetlen a jelenlegi alapszabály szerint, de kulturálisan is elképzelhetetlen. A sociók számára a klub eladása az identitásuk feladását jelentené, amit szinte biztosan megvétóznának.
A kiskapu: a "Real Madrid-modell"?
Van azonban egy forgatókönyv, amely technikailag lehetővé tehetné a szaúdi tőke bevonását anélkül, hogy a klub elveszítené függetlenségét. A hírek szerint a Real Madrid elnöke, Florentino Pérez is vizsgál egy olyan modellt, amelyben a klub kereskedelmi és szórakoztatóipari részlegét leválasztanák a sportrészlegről.
Ebben a konstrukcióban a Mohamed bin Szalmán vezette PIF nem magát az FC Barcelonát vásárolná meg, hanem egy különálló gazdasági társaságba fektetne be, amely a klub médiajogait, tartalomgyártását és egyéb kereskedelmi tevékenységeit kezeli. Ez tőkeinjekciót jelentene a csapatnak, de a sportszakmai döntések és a végső tulajdonjog a sociók kezében maradna.
Bár hivatalos megerősítés sem a klub, sem a szaúdi fél részéről nem érkezett, a pletyka jól jelzi a modern futball változó dinamikáját: még a legbüszkébb tradíciókkal rendelkező klubok sem függetleníthetik magukat teljesen a globális tőke, különösen a közel-keleti befektetők vonzerejétől. A kérdés már csak az: mennyit ér a függetlenség, ha az ára a pénzügyi bizonytalanság?
A cikk megjelenése a Szerencsejáték Zrt. tématámogatásával valósult meg.
