Az utóbbi évek legjobb magyar játékosa a 108-szoros válogatott Dzsudzsák Balázs, aki visszatérve a légiós évekből jelenleg az NB II-es Debrecen játékosa. A szélső az origo.hu-nak adott egy hosszú interjút, amelyben többek között arról is beszét, hogy mit gondol a felé jelenleg támasztott elvárásokról.
„Nekem az elvárásokkal soha semmi bajom nem volt. A túlzott elvárásokkal, vagy az irreális vágyálmokkal igen. A futball nem egyemberes sport. Szoboszlai Dominiktől sem lehetett előre elvárni, hogy berúgja a válogatottat az Izland elleni meccs utolsó percében. Döbbenetes nyomást és elvárást tud a magyar ember tenni egy-egy játékosra. Ez nem probléma, az már viszont igen, ha ezek az elvárások nincsenek köszönőviszonyban a realitásokkal. A saját elvárásaimmal szemben 2020 számomra borzalmas volt. A járvány miatt, a futball itt most csak másodlagos. Ezt az évet el kell engedjem, januárban úgy kell felkészülnöm, hogy a lehető legjobb állapotba kerüljek, és a Debrecen ismét az NB I-ben szerepelhessen.”
Természetesen a válogatott is szóba került, hiszen Dzsudzsák Balázs éveken át kihagyhatatlan volt a csapatból, amelynek most a közelében sincs, ráadásul az együttes nélküle komoly sikereket ért el, de a játékos tévén nézte a meccseket.
Regisztrálj az Unibet oldalán, tippelj és nyerj. Goal olvasóknak extra 10 000 Ft bónusz!
„Nem akarok hazudni: nagyon rossz érzés volt, hogy 2020 legszebb futballpillanatát a tévén keresztül kellett nézzem, és nem lehettem ott a csapattal. Ez örökké óriási szívfájdalom marad, ezt a továbbjutás némileg enyhítette. Egyben reményt is adott nekem, hogy jövőre ismét lesz egy lehetőség, hogy ott lebeghet a szemem előtt egy új cél. Én a válogatott szereplést soha nem fogom lemondani. Ha nem válogatnak be, az más kérdés. De olyan sajtóeseményt nem fogok összehívni, amelyen bejelentem, hogy lezártam a válogatott szereplést, engem többet nem látnak a címeres mezben. Tisztában vagyok a saját képességeimmel. Ha eljön az a pillanat, amikor nem tartom magam alkalmasnak a válogatottságra, akkor el fogom magamban engedni ezt a kérdést, de jelen pillanatban nem tartunk itt.”
Dudzsák Balázs hozzátette, hogy nem igazán érdekli a 109. válogatottsága
„Soha nem foglalkoztatott ez a szám. Én soha nem azért jöttem játszani a válogatottba, hogy egyszer elmondhassam: én vagyok a magyar futball történetének az a játékosa, aki a legtöbbször játszott a nemzeti együttesben. A horvátok ellen sem úgy léptem pályára az Üllői úton, hogy úristen, ez a századik válogatottságom, emberek, jöjjetek, mert ilyet még nem láttatok. Én nem azért élek, hogy egyedüli csúcstartó legyek. Sőt, ha valaki azt mondaná, hogy kegyelemből, vagy szánalomból betesz még egyszer, hogy 109-szeres válogatott legyek, akkor életemben először azt mondanám, hogy ebből nem kérek. A válogatottság nem ajándék. A múlt nagy ikonjai, Puskás Ferenc, Bozsik József, Fazekas László, Király Gábor sem engedhették meg maguknak egyszer sem, hogy ajándékba kapják a válogatott fellépést. Akkor én ezt hogyan fogadhatnám el? De abban se reménykedjen senki, hogy feladom az álmaimat. Az lebeg a szemem előtt, hogy a magam erejéből jussak vissza a válogatottba.”