A PSV Eindhovennél pár éve egyéni rekordokat döntögető holland szélső értelemszerűen azonnal egy európai topklubbnál találta magát, de a Manchester Unitedben inkább csak könnyeket és fejfájást hozott a drukkereknek. S ez nem feltétlenül annak a José Mourinhónak a hibája, aki idén Lyonig „zavarta” a még mindig csak 23 éves Memphist.
Él egy legenda Hollandiában, miszerint, ha valaki fiatalon megtanul jól cselezni, s rugdossa folyamatosan a gólokat - vagy egyáltalán képes kettő egyeneset a labdába rúgni -, akkor előbb-utóbb kikiáltják a következő „El Flaco”-nak, azaz Johan Cruijffnek. Ha pedig kellő mennyiségű tetoválást varrat magára, akár az „új Neymar” jelzőt is magáénak tudhatja majd – nemzetiségtől függetlenül. Eme két mágia különös házasságaként megkaptuk magunknak Memphis Depay-t, a holland-ghánai fiút, aki manapság az egyik legnépszerűbb futballista - a social médiában. Itt már érezheti mindenki, hogy azért vannak gondok a sráccal. Alapvetően nem a képességeit vonják kétségbe az edzők, szurkolók vagy fotelszakértők, hanem azt a mérhetetlen fényűzést, amit kitombol magából Memphis az interneten, s ezzel párhuzamosan a való életben. Instagram profiljára ellátogatva találkozhatunk luxus autót, menő tetoválást és természetesen a legdrágább márkákkal fémjelzett ruhákat ábrázoló fotókat. Kérdezheti most mindenki, hogy ilyet nem csinál más futballista? Nyilvánvalóan igen a válasz, mert a jelen futballkulturájában rendkívül fontos és egyben káros szerepet tölt be a social media. De Memphis (mert inkább így szereti, a Depay-t inkább kidobná, mivel az édesapja elhagyta a családot anno) túlzásba visz mindent.
PRO SHOTSA fiatal játékosokkal egyébként is hamar elszalad a ló, ha az aktuális menedzserük nem rántja őket vissza a fülüknél fogva, ahogy Sir Alex Ferguson tette egykoron Ryan Giggsszel, Johnny Evansszel vagy épp Wayne Rooney-val. Erre még könnyen rátehet egy lapáttal, ha valaki kisebb csapatból kerül át egy igazi top klubhoz, mint az látható volt Memphis és a Manchester United esetében. Az első szezonja még egészen tűrhetőre sikeredett a szigetországban, 7 góllal hálálta meg honfitársa, Louis van Gaal bizalmát, de már akkortájt is lehetett érezni: ez a Depay nem az a Depay, aki Hollandiában szélsőként lett gólkirály. Egyfelől mentálisan rettentően gyenge volt tavaly. Ha kikerült a kezdőből, szinte vissza sem tudta nyerni a formáját meccsekig. Márpedig egy profi futballistának erőt kell ilyenkor vennie magán, s megmutatni, hogy van olyan jó, mint Anthony Martial vagy Marcus Rashford, akik akkoriban nem véletlenül voltak van Gaal nagy kedvencei. Ha pedig vissza is került a legjobb tizenegy közé, észrevehetetlen volt, inkább csak a kiscsapatok „huszadrangú” védőit szerette és tudta terrorizálni – az egyébként legtöbbször – soha be nem jövő cseleivel. Másodrészt, amivel viszont mindig képes volt magára vonni a figyelmet, azok az éjjeli kimaradásai, hozzáállásbeli problémái voltak: barátnővel buliról bulira járni, kiruccanás Párizsba, sziesztázás a haverokkal, videojáték alvás helyett. Nyilván hozzátartoznak ezek is egy mai fiatal életéhez, nem lehetünk álszentek, azonban egy futballistának kell legyen fontossági sorrendje. Tudnia kell, mi a fő prioritás, amelyet előrébb kell helyeznie a szórakozásnál.
Pedig Memphis sok dologban jó:
1. Gyorsasága és fizikuma egészen páratlan, sokan nem véletlenül hasonlítják Cristiano Ronaldóhoz (igaz, ennyiben ki is merültek a hasonlóságok, minden másban lepipálja a portugál). Ha hagyják kibontakozni, tud lendületes lenni, akkor pedig jönnek a cselek, beadások, kapura tartó bombák, egyszóval: képes focizni. Már ha épp van kedve.
2. Gólérzékenysége szélső létére szokatlan jó. Nem igazán fordul elő, hogy európai bajnokságban egy szélső-támadó 28 gólt szerezzen egy idényen belül. Márpedig, Hollandiában (amely nyilván egy nagyon más szint) sikerült neki, nem is akárhogyan: változatos módon képes a kapuba találni, és egészen remek lesipuskás a csatár pozícióban is. Vagy csak „egyszezonos csoda” lenne?
3. Hagyni kell, hadd lőjje ő a szabadrúgásokat a tizenhatos környékéről. Memphis egyik nagy erénye, hogy remek lövő, egészen távolról is nagy erővel képes meglőni a labdát úgy, hogy az kaput találjon. Bár a Manchester Unitedben ilyet szökőévente látunk játékosoktól (ahogy Depay-tól is), így nem igazán tudta megmutatni az angoloknál, hogy milyen is az, amikor Memphis megküldi a labdát úgy rendesen.
Getty ImagesSok dologban viszont egészen rémes a fiatal holland:
1. Már-már Luís Nani-magasságokba képes emelkedni a meccseken: azaz képtelen passzolni a társaknak, úgy hiszi, mindent meg tud oldani saját maga is. Ha pedig mégis leadja a bogyót, rémesen pontatlanul teszi azt. Folyamatosan elakadtak rajta a manchesteri támadások, vagy túlcifrázta a dolgokat vagy képes volt belevezetni a labdát az ellenfél leggyengébb védőjébe is. Ferguson anno megregulázta Ronaldót, ha ilyeneket művelt, de a portugál meg is értette a leckét: csapatjátékossá vált, megértette, hogy az egyénieskedés soha nem vezet trófeákhoz.
2. Mentálisan nagyon gyenge Depay, ha nem kapja meg a bizalmat folyamatosan. Ez hosszú távon nagy gondot okozhat a menedzsereknek, hiszen csak azért nem lehet a hollandot játszatni, mert a lelke megsérül, ha két meccsen a kispadra ültetik. Ronald Koeman, korábbi holland válogatott, az Everton jelenlegi vezetőedzője is hasonlóan vélekedett korábban: szerinte Depay nagyszerű tehetség, de fejlődnie kell mentálisan, csakis akkor emelkedhet a legjobbak közé.
GettyA pro és kontra érveket felvonulatva, nem tűnik olyan tragikusnak Memphis Depay eddigi karrierje. Azt viszont semmi nem indokolta, hogy amikor honfitársától, Louis van Gaaltól megkapta a bizalmat, élni nem tudott vele. Tavaly a Premier League-ben 29 meccsen lépett pályára, szerzett 2 darab gólt, kialakított 12 (!!!) helyzetet, cserébe pedig még a kaput eltaláló lövéseinek hatékonysága is egyenlő volt a nullával, sarkítva 44%-ot is alig súrolta. Az idei szezonról pedig jobb nem is beszélni: José Mourinhótól nem kapta meg a sanszot csak négy meccsen, a portugál hozzállásbeli problémákra hivatkozott a hollanddal kapcsolatban. Ezen PL-meccsek alatt Memphis kapura sem lőtt, sőt helyzetet sem tudott kialakítani. Nem meglepő, hogy rendre kívül találta magát a keretből. José mester az olyanokat preferálta inkább, mint Jessé Lingard és Ashley Young, akik lehet, hogy technikailag nincsenek olyannyira képzettek mint Depay, ám mentálisan messze meghaladják őt. Sir Alex is hasonlóan vélekedett Vezetés című könyvében: ha van egy játékos, aki jobb képességű, de gyenge mentalitással rendelkezik, s akad a keretben valaki, aki szerényebb képességekkel van megáldva, ám igazán erős fejben, mindenképp az utóbbit fogja választani a kezdő tizenegy kijelölésénél. Nagy igazság, ebből is látszik, hogy miért került partvonalon kívülre a holland: nem nagyon akart harcolni, jó ideje távozni készült, képtelen volt megbírkózni a nyomással, amit a menedzser és a szurkolók helyeztek rá.
Getty ImagesTávozott is, méghozzá Lyonba, ahol egyelőre úgy tűnik, megtáltosodott a holland. Talán nem véletlen, hiszen a Ligue 1 hasonló színvonalú, akárcsak a holland első liga, így mindenfajta rosszindulat vagy ledegradálás nélkül állíthatjuk: Memphis megtalálta az ő saját szintjét. Visszakerült lényegében oda, ahol a képességei legjobban kijönnek. S egyáltalán nem akarom bántani a francia bajnokság csapatait, védőit, de össze sem hasonlíthatóak a Premier League vagy Bundesliga alakulataival, defenzív erőivel, akik sokkalta keményebb feladatot állítanak a támadók elé. Kiválóan megmutatják mindezeket a holland szélső lyoni statisztikái: 9 meccsen már 5 gólnál jár, s 20 helyzetet alakított ki, utóbbi közel kétszer annyi, mint amennyit tavaly, a teljes szezonban sikerült. Mivel a Unitednek visszavásárlási opciója van a hollandusra (állítólag 30 millió euró körül), adódik a kérdés: mit kell tennie Memphisnek, hogy újfent a PL-ben lássák a rajongói? Valószínűleg tennie kell ugyanazt, amit Hollandiában, azaz rúgnia kell sok gólt, szabadrúgásból, tizenegyesből és a lehető legtöbb módon - aztán elképzelhető, hogy ismét bedől a trükkjeinek egy európai topcsapat.
Azt hiszem, a manchesteri drukkerek tudják milyen az, amikor egy jó képességű szélsőnél (Nani) arra várnak, hogy fejben felnőjön a feladathoz, ám az sohasem teszi meg ezt a szívességet. Nem hinném, hogy élni fog a jövőbeli menedzserük Depay visszavásárlásával, aki egyszer megbukik a Sir Alex Ferguson Stand előtt, az ritkán tér vissza második körre. Így hát a francia megálló jelenleg nagyon jó a hollandnak, jó játékkal könnyen a BL-ben találhatja magát ismét, ahol igazi topcsapatok ellen is bemutathatja, miért tartják még mindig olyan sokra Eindhoven környékén (és úgy en block egész Hollandiában). Nálam mindez rejtély kategória, hiszen Depay-ból egyelőre nem látni mást, mint azt, hogy van a jelenlegi futballnak egy igazi Kim Kardashianje, aki jó sokat posztol, megoszt, lájkol, hashtagel, s tesz még megannyi remek és izgalmas dolgot, cserébe a foci marad másodlagos. Mert ne legyenek illúzióink: a Memphishez hasonló fiatal „sztárfocisták” imádnak a népszerűségben fürdeni. Abban a népszerűségben, amit egykoron a tehetségük hozott meg nekik. Az a tehetség, amely azóta is bennük ragadt. Memphis, csak így tovább Lyonban, hátha egyszer valaki lefaragja rólad a felesleges allűröket, hogy aztán valóban komoly futballista lehess!
Getty