Tegnap délután hivatalossá vált az, amelyet már egy ideje sejteni lehetett: Sergio Aguero tíz év után távozik a Manchester City-től. Az argentin támadó szerződése az idény végén lejár és a felek úgy döntöttek, hogy nem hosszabbítják meg azt. 2011-ben az Atletico Madridtól igazolt az angol klubhoz, amellyel azóta négy bajnoki címet, egy FA-kupát, öt Ligakupát valamint három angol szuperkupát nyert. Az argentin 387 tétmérkőzésen 257 gólt szerzett a klub színeiben, köztük számos felejthetetlent, mégis van egy, amely Agüero neve kapcsán elsőként jut eszünkbe. A Manchester City történetének legfontosabb gólja.
Ezúttal 2012. május 13-ára utazunk vissza a képzeletbeli időgépünkkel, a helyszín Manchester illetve Sunderland városa. A két városi rivális, a City és United egész szezonon át ádáz harcot vívott a bajnoki címért, amely végül az utolsó fordulóban fog eldőlni, holott pár héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy az pontos előnyben lévő Vörös Ördögöktől már senki sem veheti el az elsőséget. A Newcastle elleni nyolcgólos döntetlen, valamint a City ellen kudarccal azonban lépéshátrányba kerültek és az utolsó fordulóban már nem volt elég nyerni a Sunderland ellen: ha Roberto Mancini csapata győz a QPR ellen hazai pályán 1968 után először, összesen pedig hatodszor ünnepelhetne bajnoki címet a kisebbik manchesteri gárda.
A kiesés ellen menekülő QPR azonban csodák csodájára hatvanöt perc játék után 2-1-re vezetett, holott Zabaleta góljával még a hazaiaknál volt az előny. Eközben a Manchester United győzelemre állt a Sunderland ellen Rooney góljával, így Mancini csapatán óriási nyomás volt: vagy fél óra alatt megfordítják a találkozót, vagy hiába a megszámlálhatatlan mennyiségű pénz, a bajnoki cím marad a város másik felében.
A City óriási nyomást helyezett Paddy Kenny kapujára, ám rendkívül idegesen és pontatlanul játszottak - úgy tűnt nem bírják elviselni a nyomást. A pálya szélén le, s fel rohangáló, önkívületi állapotban ordibáló és utasításokat adó Roberto Mancini képe máig felejthetetlen.
"Emlékszem, ahogy ordibált nekünk a pálya széléről Roberto Mancini. 'f--k you, f--k you, come on', de azt se lehetett tudni, hogy mikor kinek szólt, annyira szétesett. Azt hittük, hogy mindennek vége, amiért egész szezonban küzdöttünk egyetlen meccsen elúszik" -ezek már Edin Dzeko szavai.
A bosnyák támadó a 92.percben hozta vissza a reményt a City számára
"89. perc... 90. perc. Azt hittem, ennek annyi, meghaltunk. Aztán jött David Silva szöglete, amit egyenesen a hálóba fejeltem. Szaladtam vissza a kezdőkörbe, ahogy csak tudtam. Még mindig van hátra 2-3 perc, talán mégsincs vége?" - emlékezett vissza a Roma jelenlegi támadója.
Végül igaza lett. nem lett vége. Miközben Sir Alexék már ünneplésre készültek Sunderlandben, a Manciniék még egy utolsó rohamra készültek.
A 93. percben Kompany felhozza a labdát, továbbítja Agüerónak, aki Balotellinek passzol. Az olasz még estében visszatudja adni a labdát az argentinnak, aki előtt folyosó nyílik, megtolja, majd majd kíméletlenül kilövi a rövid sarkot. Az Etihad Stadion 55 ezres tábora tombol, a City futballistái Agüerót kergetik, Mancini a stábját ölelgeti, míg a Sky Sports kommentátora, Peter Dury azt mondja, hogy ilyet még sohasem láttunk és nem is fogunk többet.
Ha Agüero csak ezt az egy gólt lőtte volna City-s karrierje során, már akkor is legenda lenne.
"A gól után mindenki átölelt, csókolgatott. azt mondták nekem, szeretlek Kun, szeretlek Kun. A szurkolók azóta is hálálkodnak nekem azért a gólért. Fel sem fogtam akkor, hogy milyen jelentősége volt annak a találatnak. Az a gól életem legnagyszerűbb pillanata."
Ne csak nézd a kedvenc csapatod, hanem fogadj is az eredményre.