Az Aranycsapat legendás kapusa, Grosics Gyula 1926. február 4-én született Dorogon – ma ünnepelné 100. születésnapját.
Pályafutását szülővárosában kezdte, első profi klubja a Dorogi Bányász volt. 1947-ben a MATEOSZ-hoz szerződött, majd 1950-től a Budapesti Honvéd kapuját védte. 1954 novemberében 13 hónapos eltiltást kapott, ezt követően Tatabányán folytatta karrierjét, amelyet szintén ott fejezett be. Négyszeres magyar bajnokként összesen 390 élvonalbeli mérkőzésen lépett pályára.
A magyar válogatottban 1947 és 1962 között 86 alkalommal szerepelt. Az Aranycsapat első számú kapusa volt 1948 és 1954 között, abban az időszakban, amikor a nemzeti együttes veretlen maradt. Tagja volt az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet nyert csapatnak, az 1953-as Európa Kupa-győztes válogatottnak, valamint az 1954-es svájci világbajnokságon ezüstérmet szerző együttesnek. Három világbajnokságon vett részt (1954, 1958, 1962), és ő védett a legendás londoni 6:3-as magyar–angol mérkőzésen is.
A válogatottban utoljára 1962-ben, Jugoszlávia ellen lépett pályára.
Az újságírók hat alkalommal választották be az adott év világválogatottjába. Négyszer jelölték Aranylabdára, mindannyiszor a legjobb tíz között végzett. 1999-ben beválasztották minden idők tíz legjobb kapusa közé. 1952-ben, az olimpiai győzelem évében az Év Sportolója lett, 1959-ben pedig az Év Labdarúgójának választották.
Edzőként Tatabányán, Salgótarjánban, a KSI-nél, valamint Kuvaitban dolgozott, utóbbi helyen szakfelügyelőként is tevékenykedett. Tizennyolc éven át volt a Volán SC elnöke, és visszavonulása után is aktív résztvevője maradt a magyar futballéletnek. 1995-ben a NOB és a MOB olimpiai érdemrenddel tüntette ki. Az Aranycsapat klasszikus tizenegyének tagjai közül utolsó előttiként hunyt el, 2014. június 13-án.
Forrás: MLSZ
 | A legfrissebb hírekért kövess minket a GOAL Google News oldalán is! |
