A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya a molcsapat.hu oldal szervezésében vett részt ma az újjáépülő Puskás Ferenc Stadion bejárásán, amelyről a portál és az mti.hu is beszámolt. Rossi nem tett le arról, hogy a jövőben csapatával alkalmazza kedvenc taktikai hadrendjét, a háromvédős rendszert.
- A formáció elsajátításához sokkal több idő kell, elsősorban azért, mert más automatizmusokat követel meg a játékosoktól, mint a négyvédős rendszerek .
Az 54 éves Rossi hangsúlyozta: számára egyébként sem a hadrend a lényeg, hanem a "játékkoncepció". Szerinte az a fontos, hogy a válogatott több felállásban tudjon játszani úgy, hogy mindenki tudja a saját szerepét, és meccs közben tudjon felállást váltani úgy, hogy ne zavarodjon össze. Rossi kiemelte még a pszichológiai felkészítés jelentőségét, amelyet ő kiemelten fontosnak tart.
- Görögország legyőzése elképesztően fontos volt számunkra, mert a három pontnál sokkal többet adott: önbizalmat. Egy magabiztos játékosokból álló csapattal könnyebb együtt dolgozni, új dolgokat begyakorolni, sőt meccselni is. Azt akarom, hogy a fiúk higgyenek magukban. A stábommal nem kevesebb, mint 45-50 magyar futballistát tartunk szemmel. Nem azt nézzük, hogy ki milyen technikás, hanem azt, hogy vannak-e olyan tulajdonságai, amikkel a csapatunk segítségére tud lenni. Nem világsztárokat akarunk előbányászni, hanem olyanokat, akik tudnak és hajlandóak együtt küzdeni velünk. Értik a céljainkat, és akarnak tenni értük. Ez kell nekünk!
molcsapat.hu
Marco Rossi futballistaként sok csapatban megfordult (rákérdeztünk, ki volt a legjobb játékos, aki ellen valaha pályára lépett, amire gondolkodás nélkül rávágta: “Marco van Basten nem evilági futballista volt. És hogy ki volt a legjobb csapattársam? Szintén egy hollandot választok: Ruud Gullit”), pedig az olasz szakember saját bevallása szerint sem tartozott a futballzsenik közé.
- Voltak nálam tehetségesebbek, gyorsabbak, erősebbek, mégis oda tudtam kerülni, és Serie A-játékos lettem. És ez abban az időszakban volt, amikor az olasz egyértelműen a legjobb bajnokság volt. Nem a harmadik, negyedik a világon, hanem az első! Ezt egy dolognak köszönhettem: hogy tudtam, mit akarok elérni, és rengeteg munkát fektettem bele. Óriási bajnokok ellen léphettem pályára, nagy meccseken játszottam, de nem azért, mert annyira tehetséges voltam. Hanem azért, mert képes voltam kihozni magamból a legtöbbet azáltal, hogy rengeteget dolgoztam érte.
molcsapat.hu
.jpg?auto=webp&format=pjpg&width=640&quality=60)
