Rémes emlék: 1993. június 16-án, vagyis éppen 27 éve kikaptunk Izlandon 2–0-ra. Nem először veszítettünk a szigetországi csapat ellen és nem is utoljára. A ma jubiláló tragédia az 1994-es világbajnokságra selejtezett és akkor már egyszer kikaptunk az amatőröktől, mégpedig Budapesten 2–1-re. Akkor Jenei Imre volt a szövetségi kapitány és csodásan indult minden, hiszen Kovács Kálmán góljával már a 2. percben vezettünk. Mind a 12 ezer néző biztos volt a sikerben, de aztán Örlygsson Thorvaldur és Magnússon Hördur másként gondolta.
Ez a zakó nem került Jenei állásába, csak később, a görögök elleni budapesti bukta, amivel eldőlt, hogy az 1994-es világbajnokságot is kihagyjuk. A kapitányváltás sem volt egyszerű, hiszen az MLSZ akkori elnöke Laczkó Mihály Mészöly Kálmánt szerette volna a kispadra ültetni, ellenben a szövetség elnöksége hallani sem akart róla, így inkább kinevezték négy meccsre Puskás Ferencet. Szegény… A svédek ellen kezdett (0–2), majd mentünk az oroszokhoz egy pofonért (0–3), hogy aztán kozmetikázzunk egyet Írországban (4–2) és elérjünk a 27 évvel ezelőtti izlandi kiruccanáshoz.
Már a meccs előtt lehetett sejteni, hogy nincs minden rendben, mert Puskás Ferenc azt nyilatkozta a csapata játékosairól, hogy „nem ők a legjobbak, de nincs más”. És valóban:
A meccs után Puskás Ferenc ment, a játékosok maradtak, így hiába lett szövetségi kapitány Verebes József, a mágus lényegében semmi sem változott.