Goal-akta: üzenetet kapott a polgármester, majdnem egyesült az Újpest és az MTK

Várszegi Gábor
sport365.hu

A kilencvenes évek vége elképesztően bonyolult időszak volt a honi labdarúgásban. A klubfutballban egymást érték a megszűnések, vagy éppen a telephely-cserék. Utóbbi azt jelentette, hogy egy klub csődbe ment, de jött egy új cég, amelyik folytatta a finanszírozást, így aztán követhetetlenné vált az egész rendszer. Akadt olyan egyesület, amely javában a nyugati oldalon volt otthon, de cég, ami mögötte állt az keleten volt. Pedig abban az időszakban PNB-nek, vagyis Profi Nemzeti Bajnokságnak hívták az élvonalbeli pontvadászatot.

Az átrendeződés mögött az állt, hogy ebben az időszakban állt át a labdarúgásunk az egyesületi rendszerről a céges finanszírozásra, vagyis jöttek létre a sportvállalkozások. No ez volt az, amiben az Újpest majdnem belerokkant. A lila-fehérek már az 1998-as bajnoki címet is úgy nyerték meg, hogy financiális gondjaik voltak. A Kisinyov elleni BL-selejtezőre pedig alig tudtak kiállni, hiszen nem mindenki akart átlépni az UTE-ból, az Újpest FC Kft.-be, hiszen jelentős volt a klub tartozása a játékosok felé. A helyzet nem javult, a gazdasági problémák megmaradtak, a lila-fehérek egy fillér nélkül futballoztak. Aztán jött egy hír, ami alapjaiban rengette meg a Megyeri utat és a Hungária körútra is volt hatása.

1999. március 27-én sokak kezéből kiesett a Nemzeti Sport, mert a lap ekkor írt először az Újpest és az MTK fúziójának lehetőségéről.

Nyerj 8 millió forintot az Unibeten! Ingyenes Bajnokok Ligája tippjáték kedd este 9-ig! Kattints, regisztrálj és tippelj kockázatmentesen!

Ekkor már túl voltunk azon a felvetésen, hogy egyesülne az Újpest és a Vasas – nem tudni honnan volt a hír, mert a sportlapban mindenki cáfolta ezt a lehetőséget –, de a lila-fehéreket egészen komolyan fenyegette a megszűnés veszélye és valamiért az akkori vezetők az egyesülésben látták a megoldást.

„Ez nagyon kényes téma, amit alaposan körül kell járni, és most még nagyon korai lenne belemerülni” – nyilatkozta a lapnak akkor az MTK klubigazgatója Fülöp Ferenc, aki amúgy azt is elmondta, hogy nincs információja az összeolvadással kapcsolatban.

„Remélem, az Újpest nem lesz kénytelen fuzionálni, nekem egyelőre nagyon idegen ez a terv. Ha azonban nem lesz más választásunk, anyagilag kétségkívül jól járnánk az MTK-val. De egy ilyen »házasságnak« nemcsak jó, hanem rossz oldalai is vannak, ezért alaposan át kellene gondolni” – mondta ugyanebben a cikkben Várhidi Péter, aki ekkor az Újpest ügyvezető-edzője volt. (Igen, ő volt a cégvezető és a vezetőedző is – ilyen volt a kilencvenes évek vége a magyar futballban.)

Várhidi Péter

Világos: az MTK-nál kényes téma, az Újpest pedig reméli nem lesz fúzió. Innen indultunk

Illetve pontosabban onnan, hogy ekkoriban az MTK volt a leggazdagabb élvonalbeli klub volt, hiszen az ország egyik legtehetősebb embere Várszegi Gábor állt az élén. Nyilván az Újpestnek ebből a szempontból jó lett volna a fúzió és persze az MTK-sok éppen ezért nem ragaszkodtak az egészhez. És úgy tűnt, hogy véget is ért az ügy, ám április 21-én újabb cikk jelent meg az egyesülési tervekről.

Sőt az írásból az is kiderült, hogy ez nem egy légből kapott ötlet, hanem a háttérben már zajlottak az egyeztetések – például arról, hogy az új klubnak új stadion is kellene –, amelyekről Derce Tamás, Újpest akkori polgármestere, Szabó Bence klubelnök, valamint Várhidi Péter társaságában szurkolói ankéton tájékoztatta a drukkereket.

Akik persze tökéletesen képben voltak a helyzettel kapcsolatban és a lila-fehérek fanatikusai már konkrét feltételekkel indulhattak el a találkozóra. Először is szerették volna, ha az új klub neve nem Újpest-MTK FC lenne, ahogyan tervezik, hanem – ha már Újpest nem maradhat – Újpest-Hungária FC. Továbbá: a csapat lila-fehérben futballozzon, az új klub címerébe kerüljön be Újpest város címere, valamint az alapítási év maradjon 1885, míg az utolsó feltételük az volt, hogy a stadiont Újpesten építsék fel.

Az említett szurkolói ankéton aztán meglepő információk hangzottak el.

„Az MTK-val kapcsolatos fúzió kapcsán a Derce Tamás polgármester csak annyit mondott: ő régóta jó viszonyban van a kék-fehér klub tulajdonosával, Várszegi Gáborral és nemrégiben kapott tőle egy üzenetet, amely szerint: »...felmerülhetne a két klub egyesülésének gondolata...«”

Vagyis az egyeztetés a kor sajátosságainak megfelelően SMS-ben folyt. Derce Tamás azt is elismerte, hogy ő bizony nem találkozott Várszegi Gáborral, vagyis az üzeneten kívül semmi más nem történt – egy SMS-re alapozva indult el az egész ügy.

Ellenben a semmiről folyó egyeztetésbe ekkor már beszálltak az MTK-szurkolói is, akik a Megyeri úti kollégáikkal nem értettek egyet.

„Ők tisztelik és becsülik az Újpestet, de ezen kitételek teljesítése az MTK megszüntetését, illetve beolvasztását jelentené. Márpedig a Hungária körúti csapat toronymagasan vezeti a tabellát, anyagi gondjai nincsenek, az pedig mégsem járja, hogy az diktálja a feltételeket, aki »nincstelenül« beszáll egy jól prosperáló üzletbe” – idézte a sportlap a kék-fehérek szurkolóit.

Hogy mennyire volt „nincstelen” akkoriban az Újpest, az kiderült Várhidi Péter április végi nyilatkozatából:

„Egyszerűen nem tudom, mi lesz velünk a nyártól. Pénz nincs, a lejáró szerződésű játékosokkal tárgyalni kellene, de milyen alapon tehetnénk ezt, amikor még tartozunk nekik, ráadásul nem is kis összeggel? Igaz, ez nem az én dolgom, hiszen ügyvezetőként és edzőként
is ugyanolyan alkalmazott vagyok, mint a futballisták, de azért már megpróbálnám előkészíteni a megbeszéléseket. Csakhogy erre semmi sem bátorít, most már ígéretek sincsenek, hogy ennyit, vagy annyit kaphattok…”

Vagyis valóban nagy volt a baj a Megyeri úton.

Márciusban pattant ki a hír, áprilisban kapta a polgármester az SMS-t és májust írtunk, amikor megtörtént az első hivatalos tárgyalás az ügyben.

Ez sem volt ám semmi!

Várhidi Pétert a lila-fehérek szurkolói kérték fel arra, hogy egyeztessen az ügyben Várszegi Gáborral és ezzel együtt a drukkerek visszavonták a korábbi levelüket.

„Most, hogy felkerestem Várszegi Gábort és Fülöp Ferencet, az MTK is hivatalosan foglalkozik az üggyel, és partnereim szavaiból arra következtetek, hogy van lehetőség az együttműködésre. Abban azonban már most megállapodtunk, hogy mindkét klubnak fenn kell maradnia, de hogy ezt miként tudjuk megvalósítani, az most még kérdéses” – mondta a beszélgetés után Várhidi.

Az egyeztetést követően először szólalt meg érdemben az MTK: „Nincs szó egyik klub beolvasztásáról sem, a következő napokban a két egyesület vezetői megvizsgálják, milyen kapcsolatra van lehetőség, de »valamilyen formában« mindkét klubnak fenn kell maradnia” – idézte a sportlap Fülöp Ferencet.

Az is kiderült lassan, hogy mekkora összeggel lehetett volna akkor megmenteni az újpesti labdarúgást, hiszen megszólalt Várszegi Gábor is, aki úgy vélte 500-800 millió forint közé tehető az az összeg, amivel rendezni lehetne a klub helyzetét.

„Az Újpest mögött áll egy szponzori csoport, amely eddig is többször a zsebébe nyúlt, ha baj volt, a klub mögött áll a lelkes szurkolótábor, amely szintén képes segíteni az Újpesten. Az MTK türelmesen megvárja, hogy ezek az erők megmentik-e a csapatot, s ha kiderül, hogy nem, akkor az MTK segít az Újpesten. Megvizsgáljuk, hogy milyen módon támogathatnánk a futballklubot. A módozatok közül a fúzió lesz a legutolsó a sorban, amellyel számolunk. Ám amíg nem vizsgáltuk meg a lehetőségeket, addig nem érdemes az egyesülésről beszélni” – zárta végül rövidre a találgatásokat Várszegi Gábor.

Amúgy időközben az MTK megnyerte a bajnokságot és némileg megmagyarázhatatlan módon nem hosszabbított szerződést a klub Egervári Sándor sikeredzővel. A szurkolók pedig ankétot tartottak – össze is jöttek 250-en! – és határozott véleményt fogalmaztak meg a fúzióval kapcsolatban.

„A felszólalások között elhangzott, hogy a kék-fehéreknek nincs sem a múltjukban, sem a jelenükben semmiféle közös az Újpesttel. A kék-fehér hívek számára fontosabb, hogy az MTK megmaradjon, mint egy kék-fehér-lila színű együttes létrehozása. (…) A felszólalások végén a jelenlévők – két tartózkodás mellett – megszavazták: elutasítják az Újpesttel való fúziót” – írta a Nemzeti Sport 1999. május 26-án.

Azóta már tudjuk, az egyesülésből nem lett semmi, a következő szezonra az MTK kölcsönadott néhány játékost Újpestre, ahol aztán a Lukács Ferenc, Deák Gábor és Köteles György képviselte konzorcium lett a megmentő. Várszegi Gábor cége pedig 2001-ben megvette a Ferencvárost, de ez már egy másik történet.

És még egy érdekesség: 1999 tavaszán az Újpest–MTK fúzió mellett szó esett a BVSC és a DVSC házasságáról, valamint a Fehérvár és a Siófok összeolvadásáról, de egyik ügyletből sem lett semmi.

 

Bezárás