Elemzés: Emery túlzott óvatossága vezetett a Chelsea győzelméhez a londoni derbin

Hozzászólások()
Taktikai elemzésünkben ezúttal a Chelsea-Arsenal rangadó érdekességeit vizsgáltuk meg.

A Chelsea és az Arsenal hétvégi rangadója nem csak a két klub múltjából adódó rivalizálás miatt tűnt már előzetesen érdekesnek, hanem Maurizio Sarri és Unai Emery személye miatt is.

Mindkét szakember nemrég vette át saját csapata irányítását, és mindketten próbálják a saját maguk által preferált játékstílust és rendszert meghonosítani az adott klubnál. Közös pont kettejükben, hogy már összecsaphattak a Pep Guardiola által irányított Manchester City-vel, és mindketten sima 2-0-s vereséget szenvedtek a csapataikkal.

A Sarri által vezetett Chelsea mégis valamivel több önbizalommal vághatott neki a szombati derbinek, hiszen a City ellen elveszített Community Shield meccs után magabiztosan verték a Huddersfield Town csapatát, míg Emery Arsenalja az első fordulóban kapott egy pofont a címvédőtől.

A Chelsea olasz mestere nem is változtatott a kezdőcsapaton az első bajnokihoz képest. Eden Hazard ezúttal is csak a kispadon kapott helyet, de mellette már ott ült a Real Madridtól kölcsönbe megszerezett Mateo Kovacic, aki vélhetően hosszú távon alapember lesz majd Kanté és Jorginho mellett a középpályán.

A másik oldalon Emery a személyi összetételt tekintve szintén nem variált sokat. A baszk szakember két változtatást hajtott végre, az egy héttel korábbi mérkőzéshez képest. A Manchester City ellen megsérült a Ainsley Maitland-Niles, míg Sead Kolasinac már a felkészülés során hónapokra kidőlt, de a balhátvéd poszton egyébként is első számú opciónak számító Nacho Monreal már bevethető állapotba került. A másik változtatás már sokkal érdekesebbnek bizonyult, ugyanis kikerült a csapatból Aaron Ramsey, akinek a helyét Alex Iwobi vette át. Így pedig az előző meccsen a pálya jobb oldalán szereplő Mesut Özil a kedvenc pozíciójában, a csatár mögött játszhatott.

Che Arse kezdők

Mindkét csapat nagyon hasonló felfogásban kezdte a mérkőzést: a Chelsea és az Arsenal is agresszív letámadást alkalmazva, magasan feltolt védővonallal operált, azzal a szándékkal, hogy már a csírájában elfojtsák az ellenfél támadásépítési kísérleteit.

Che Arse 1.

A mérkőzés elején a Chelsea letámadásainál a két szélső, Willian és Pedro ügyelt a középhátvédekre, míg a középpályások (a képen Barkley) az adott oldal szélső hátvédét támadta, míg Morata a visszalépő középpályás elől zárta el a passzsávot.

Che Arse 2.

Amikor az Arsenal magasan, az ellenfél tizenhatosánál támadott le, a balszélső Iwobi lépett ki Rüdigerre, Guendouzi követte a visszalépő Kantét, míg Özil a fedezőárnyékában tartotta a Jorginhót. Aubameyang eközben a kapust helyezte nyomás alá, ügyelve közben arra, hogy mögötte David Luiz ne váljon megjátszhatóvá.

A meccs első 20 percében egyértelműen a Chelsea akarata érvényesült jobban. Az Arsenal hiába próbált hátulról építkezni, Sarri csapatának letámadása kellően szervezett és agresszív volt, így csak nagyon ritkán tudták simán kihozni hátulról a labdát az Ágyúsok.

A másik oldalon azonban már ekkor bőven akadtak problémák. Ugyan az Arsenal játékosai is több alkalommal hosszú labdákra kényszerítették az ellenfelet, de ilyenkor túl nagy volt a távolság a védősor, illetve a letámadásnál fellépő középpályások között, így a hazai csapat a felívelések után legtöbbször sikeresen gyűjtötte be a lepattanókat.

Emellett sokszor Mesut Özil sem állt mindig a helyzet magaslatán védekezésben. A német karmester feladata ilyenkor a Chelsea mélységi irányítójának kikapcsolása lett volna, de többször is előfordult, hogy helyezkedési hibát vétett, vagy úgy próbált meg kilépni a labdát cipelő középhátvédre, hogy a testpozíciója nem volt megfelelő, mögötte pedig nem érkezett támogató játékos, így Jorginho megjátszhatóvá vált.

Az emberorientált védekezést alkalmazó Arsenalnak a saját térfelén védekezve az előretörő középhátvédek is sok problémát okoztak. David Luizt valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, a brazil játékos teljesítménye védekezésben ugyan gyakran hagy maga után kívánni valót, de kiválóan passzol, épp ezért ebben a szezonban biztosan kihagyhatatlan ember lesz Sarri csapatában. Mivel az Arsenal játékosai szinte soha nem léptek ki rá időben, ezért volt lehetősége egy kis bemutatót is tartania az edzőjének.

Che Arse 3.

Az Arsenal egészen a saját térfele közepéig feltolta a védelmi vonalát, de David Luizt sem Özil (ő Jorginhóra figyel), sem pedig Xhaka nem támadja meg, így van ideje felnézni és egy remek labdát küldeni az okosan beinduló Kanténak. A francia középpályás a Moratára vigyázó Sokratis mögül indította a mozgását, így senki sem tudja őt felvenni a védők közül.

Che Arse 4.

A vendégek emberorientált védekezése miatt Barkley és Kanté nagyon szét tudta húzni Xhaka és Guendouzi párosát, David Luiz pedig az így keletkezett szabad területbe tudott belépni a labdával.

Azáltal, hogy David Luiz vagy Jorginho rendszeresen szabadon maradt, miközben a védelem mögött is hatalmas volt az üres terület, az Arsenal gyakorlatilag felkínálta az ellenfélnek a mélységi indítások lehetőségét.

Che Arse 5.

Ezúttal Özil nem lép ki időben Jorginhóra, aki a kezdőkörből pontos labdát küld Barkley irányába. Morata visszalép a középpályára a védővonalból ezzel területet biztosítva a helyére induló játékosoknak. Ugyan Xhaka feladata lenne Barkley őrzése, de a svájci játékos elengedi a beinduló embert, miközben Bellerin Jorginho lábának lendülése közben arra számít, hogy a vonal mellett helyezkedő Williant veszi célba, így Barkley előtt szabad az út a kapuig.

A Chelsea az első félidő első felében remekül tudott kombinálni a pálya bal oldalán, és több alkalommal is Hector Bellerin mögé sikerült kerülniük, majd pedig hasonló helyzetből szerezték az első góljukat is.

Che Arse 6.

Mivel az Arsenal az egész pálya területén emberorientált védekezést alkalmazott, Hector Bellerin egészen a saját térfeléig követte a visszalépő Williant, aki magára vonta Özil figyelmét is, ezáltal Jorginho ismét szabadon maradt. A lekészített labdát követően a brazil-olasz játékos egyből indította a Bellerin helyére beinduló Marcos Alonsót, aki teljesen tisztán tudott centerezni a középen érkező Pedrónak.

A Chelsea a második gólját is egy olyan szituációból szerezte, amihez hasonlóak korábban már bemutatásra kerültek. Az Arsenal játékosai nem helyeztek kellő nyomást a labdát birtokló emberre, ekkor nevezetesen Azpilicuetára, aki az egészen a félpályáig előrehúzódó védők mögé tudta beívelni a labdát Moratának.

Ekkor azonban már az Arsenal is egyre gyakrabban tudta átjátszani a Chelsea egyre csökkenő intenzitású letámadását, és a pálya egyik oldaláról a másikra átjátszva a labdát folyamatosan üres területeket tudtak teremteni.

Unai Emery többek között arról híres, hogy nagyon alaposan kielemzi a csapatai épp aktuális ellenfelét, és ennek a bizonyítékát most a Chelsea ellen is láthattuk. Maurizio Sarri csapatai korábban is elkövették azt a hibát, hogy a szélsőre, vagy a fellépő szélsőhátvédre kilépő játékos és a középhátvéd között hatalmas bejátszható területeket hagynak az ellenfélnek, és az Arsenal ezt ki is tudta használni.

Che Arse 7.

Azpilicueta kilép Nacho Monrealra, a helyére viszont senki nem zár vissza időben, így Iwobi a két védő között hatalmas területen kaphat labdát.

Che Arse 8.

A félidő vége előtt Iwobi előtt adódott egy hatalmas lehetőség Mkhitaryan visszagurítása után. Ezt is az előzőhöz hasonló jelenet előzte meg. Bellerinre kilép Marcos Alonso, de Jorginho nem zár vissza időben, így az Arsenal középpályásának bőven van ideje és helye fölnézni és megjátszani a berobbanó társait.

Az Arsenal az első félidő második felében teljesen átvette a meccs irányítását, és a két góljuk mellett még Aubameyang előtt kettő, míg Mkhitaryan előtt egy közel százszázalékos ziccer adódott. Amellett, hogy remekül húzták szét a Chelsea védekezését a pálya szélén, az Ágyúsok tudatosan laposan, a második hullámba visszatett labdákkal operáltak, mivel a Chelsea középpályásai és védői között vagy túl nagy volt a hely, vagy már szinte teljesen velük egyvonalban zártak vissza.

Emery elképzelései leginkább a meccs legszebb góljánál valósultak meg, hiszen az Arsenal a saját kapujától indulva építhette fel a támadását, majd pedig 18 passzal, a szélen az ellenfél védelme mögé kerülve egy visszagurítás után tudott betalálni Alex Iwobi.

Az első félidő végén tehát úgy tűnt, hogy az Arsenal az ellenfele fölé kerekedett, de Emery a félidőben mégis úgy döntött, hogy inkább a biztonságra helyezi a hangsúlyt. A támadásépítésben hasznos, de védekezésben sebezhető, sárga lapos Granit Xhaka helyére Lucas Torreira érkezett, valamint a szélsőhátvédek is jóval kevesebbszer csatlakozhattak a támadásokhoz. Ráadásul amíg korábban Cech szinte mindig laposan a védőkét játszotta meg, a szünet után a kapus szinte mindig a hosszú előreívelések mellett döntött, ezzel is minimalizálva a kockázatot.

Torreira beállása védekezésben kétségtelenül sokat segített az Arsenalnak, hiszen amíg Xhaka nem tudta lezárni a passzsávokat a rendszeresen a labdáért visszalépő Morata elől, addig az előző szezonban a Serie A egyik legjobb labdaszerzőjének számító uruguayi középpályás ezt remekül megoldotta.

Che Arse 9.

Az előretörő David Luiz megpróbálja feljátszani a labdát Moratára, de Torreira remekül olvassa a védő szándékát, és egyszerűen lefüleli a labdát.

Az Arsenal a második félidőben szinte teljesen feladta a támadás lehetőségét, és ezzel visszahozta a meccsbe a Chelsea-t, amely az első játékrészben megmutatta, hogy bizony ott sincs minden rendben védekezés terén, ha nem sikerül letámadással megakadályozni az ellenfél támadásépítését.

Ahogy haladt előre az idő, úgy nőtt a hazai csapat nyomása, Maurizio Sarri pedig Kovacic és Hazard beküldésével végleg a maga javára fordította a meccset. A horvát középpályás a debütálásán egyetlen passzt sem rontott, és folyamatosságot biztosított a Kékek játékának, míg Hazard egy az egyben rendre veszélyes tudott lenni, és végül ő adta a gólpasszt is Marcos Alonsónak a harmadik, egyben mindent eldöntő hazai gól előtt.

A cikk lejjebb folytatódik

Ezen a mérkőzésen egyértelműen látszódott, hogy még mindkét edzőnek bőven van mit javítania a csapata játékán, de egyértelműen Maurizio Sarri az, aki néhány hét alatt hatékonyabban tudta megvalósítani a saját elképzeléseit. Az Arsenal hiába alakított ki négy óriási helyzetet, Emery nem bízott eléggé a csapatában, emiatt pedig mindhárom pontot elbukták az Ágyúsok, akik két nagyon nehéz mérkőzés után nulla ponttal állnak a tabellán.

Arsenal 2018-19

 

Következő cikk:
Sallói Dániel a hét válogatottjában Rooney-val és Ibrával
Következő cikk:
Leonardo szívesen visszatérne a Fradihoz
Következő cikk:
Ezeket a meccseket nézhetitek ma a tv-ben
Következő cikk:
FOTÓK: Leo Messi első képei sérülése után
Következő cikk:
Mesut Özil rekordot döntött a Premier League-ben
Bezárás