Gnonto, aki jelenleg a svájci bajnokságban pallérozódik a Zürich színeiben, a németek elleni
Nemzetek Ligája-mérkőzésen debütált hazája válogatottjában, és rögtön gólpasszal szállt be.
A 18 esztendős center szerint a generációváltás sikeresen le fog zajlani az olasz nemzeti együttesnél.
„Megannyi fiatal labdarúgónk van, akik meg akarják mutatni magukat az Azzuri dresszében is.
Vitathatatlan, hogy a nemzeti tizenegynek most megújulásra és sok csiszolatlan gyémántra van
szüksége, az ő beilleszkedésükben a veterán spílerek tudnak segíteni tapasztalatukkal – tartotta
Gnonto.
Mi sem világít rá jobban arra, hogy egy korszak lezárult az Azzurinál, mint az a tény, hogy Giorgio
Chiellini utoljára futott ki a gyepre hazáját képviselve a Finalissimán; összesen 117 alkalommal tett
meg mindezt.
Roberto Mancini sok peremembernek, esetleg újoncnak lehetőséget adott a június eleji válogatott
összecsapásokon, amelyek a kísérletezés jegyében zajlottak. Ebbe a kategóriába tartozott a hosszú
sérülését követően visszatérő Leonardo Spinazzola, Federico Gatti, Federico Dimarco, Davide
Frattesi, Giorgio Scalvini, valamint Gnonto is.
Az idei bajnokságban nyolc találatig jutó ék üde színfoltnak bizonyult Barelláék támadógépezetében;
mieink ellen jól és veszélyesen mozgott, nem csoda, hogy később, a németországi vendégjáték
alkalmával szintén a kezdőtizenegyben olvashatta nevét, a 78. percben pedig mattolta Manuel
Neuert. „Szomorú vagyok a végkifejlet miatt, de egyúttal örök emlék marad az a 90 perc, hiszen
megszereztem első válogatottbeli gólomat. Csakugyan felfoghatatlan volt egy gólpasszal debütálni
néhány párharccal korábban. – emlékezett vissza Gnonto.
Hasonlóan az olasz futball néhány idénnyel ezelőtti csatártehetségeihez – mint például Patrick
Cutrone és Moise Kean -, úgy Gnonto is légiósnak állt; holott két szezon erejéig az Inter
utánpótlásában ontotta a gólokat. „Csodás pillanatokat éltem át az Internazionale háza táján, otthon
éreztem magam – mesélte a támadó. – Ugyanakkor a családommal azon az állásponton voltunk, hogy
a külföldre való szerződés jót tenne a pályafutásomnak. Az elején nehéz volt megszoknom Svájcot,
mégiscsak egy másik ország és egy új nyelv. Ám ha nem váltok, lehet, soha nem hívnak be a
válogatottba.”
Látva remek teljesítményét az NL-ben, felmerül a kérdés, van reális esély a visszatérésre? „Sosem
lehet tudni, hogy mit hoz a jövő. Inter-szurkoló vagyok, viszont egyelőre nem ezzel foglalkozom;
szeretnék minél többet fejlődni.”