Goal Elemzés: Hoffenheim, a modern futball faluja

A Bundesligában az 50+1-es szabálynak köszönhetően nincsenek arab milliárdosok, sejkek, sőt, teljes arab országok sem állnak a csapatok mögött, hanem a szurkolók birtokolják nagyobb részben az egyesületeket. Mégis vannak kivételek, a Bayer Leverkusen és a Wolfsburg ugyanis másképpen működik. Mindkét csapatot egy-egy óriáscég támogatja, de mivel a két klub esetében nem egy hirtelen betoppant befektetőről van szó, ezért rájuk nem vonatkozik a szabály. Azt is rögzítették, hogy az 1999. január 1. előtt is külső tulajdonban álló társaságok mentesülnek az 50%+1-es szabály betartása alól.

Ennek tudatában most már érthető, hogy miért is utálják sokan a Leipzig vagy a Hoffenheim csapatát.

1899-ben 20 fiatal férfi Baden-Württembergben összegyűlt, hogy megalkossa településük első tornaegyesületét, a Turnverein Hoffenheimet. 20 évvel később a 20 alapító ismét találkozott, hogy kiterjesszék a klubot a futballra is, majd a két szakosztály 1945-ben egyesült TSG Hoffenheim néven, ám a nagy sikerek így sem jöttek. A Hoffenheim sokáig amatőr/félamatőr státuszú klubként működött a 8. vonalban. Úgy tűnt, hogy a  csapatból soha nem lesz profi gárda, de még a 4. vagy az 5. vonalba való feljutás is nagyon reménytelennek tűnt. Egy kicsi, falusi csapat volt a Hoffenheim, amely a német legalacsonyabb szinteken játszott.

Azonban a 2000-es években jött a csoda, amire senki nem számított.

Dietmar Hopp, a klub korábbi ifjúsági játékosa, a SAP cég megalapítója fejébe vette, hogy pénzt fog fektetni szeretett klubjába és fel fogja juttatni a Hoffenheimet a Bundesligába. A SAP a világ vezető integrált vállalatirányítási rendszere (ERP), a világ negyedik legnagyobb szoftvercége. Elsősorban a ’’Big Data” kezelésére specializálódtak, amelynek mára komoly szerepe van a futballban, így Hopp cége a német válogatott partnere is. Ennek fényében már tudjuk, hogy nem egy kis ember állt a Hoffenheim mögé. Mindemellett pedig ki kell emelni, hogy Hopp a csapatban játszott, vagyis szurkoló, így a klub szimpatizánsai joggal érezhették úgy, hogy a következő évek nagyon sikeresek lesznek. Az 1989/90-es szezonban Hopp a lelátóról nézte végig, hogy a Hoffenheim az osztályozón alulmarad az FC Stebbach csapatával szemben, ami azt jelentette, hogy Hopp szeretett csapata a 9. osztályba esett ki. A német üzletember egyszerűen már nem bírta nézni szenvedést, így elhatározta, hogy tenni fog azért, hogy a Hoffenheim jobb legyen. Az 1999/2000-es szezonban sikerült feljutni az Oberliga Baden-Württemberge, ami a német ötödosztályt jelenti. A negyedosztályba való feljutást a Dietmar-Hopp-Stadionban harcolta ki a csapat, amelyet az üzletember építtetett 1999-ben. Számos sikert ünnepelhettek a szurkolók a létesítményben, amely 6 ezer fő befogadóképességű, ami a település lakosságának duplája.

Hopp többre vágyott, mint a negyedosztály, így komoly erősítésekbe kezdett. Hans-Dieter Flick, a korábbi Bayern-középpályás lett az új edző, Alfred Schön, egy szintén ex-profi pedig a segítője. Velük a Hoffenheim igazi látványos, attraktív focit játszott, ami nagy ritkaságnak számított a ligában. Sikerült is a feljutás, ám a harmadosztályban változó eredményeket értek el. Voltak 13.-ok, ötödikek (kétszer is), negyedikek, de a hőn áhított feljutás nem jött össze a párossal. Végül 5 év után menesztették Flicket, helyét pedig Lorenz-Günther Köstner vette át, de vele sem jött össze a feljutás. 2006 nyarán a bejelentették, hogy Ralf Rangnick lesz az edző, aki ekkortájt munkanélküli volt. Korábban a Schalkével lett bronzérmes a Bundesligában, így nagy meglepetésnek számított, hogy Rangnick két osztályt is visszalépett, de a Hoffenheim tervei egyértelműek voltak. Feljutni a Bundesligába!

- Mint klub, olyanok voltak, akár egy üres papírlap. Nem voltak nagy kivetítők, nem voltak megfigyelőik, nem volt semmi. De amikor szóltam, hogy szeretnék egy sportszichológust, akkor szerződtettek egyet, A Schalkénál azt mondták ugyanerre, hogy semmi szükség rá, mert korábban nem volt náluk sosem. Ne is beszéljünk róla többet - mesélte erről az időszakról Rangnick. A Hoffenheimnél már akkor érezhető volt, hogy ők bizony a kor előtt járnak, mind az edzésmódszerek, mind a technikai eszközök terén. Hopp egyébként is egy innovatív ember, aki szeret kísérletezni, újítani, amivel a csapat csak jól járt. Az új mester Bernhard Pieterst szerződtette a játékosok teljesítményéért felelős szakembernek, aki egykor gyeplabda-szövetségi kapitány volt. Hans-Dieter Hermann lett a pszichológus, aki korábban Jürgen Klinsmann stábjában dolgozott a 2006-os világbajnokságon. Rangnick tanácsolta egy új stadion építését is, amivel fenttartható lett a klub növekedése. Emellett pedig szorgalmazta, hogy hozzanak létre akadémiát az Arsenal mintájára.
A klub főhadiszállása gyakorlatilag egy palota, amely egy 18. századi barokk épület. Egy helybéli nemes tulajdona volt, akinek azonban nem volt pénze fenntartani az épületet. Később a kastély helyén volt farm és szórakozóhely is, mielőtt Dietmar Hopp megvette 2008-ban. Itt hozta létre az 1899 új edzőkomplexumát és itt kapott helyet a Footbonaut nevű találmány is.

A Footbonaut gyakorlatilag egy szimulációs szoba, ahol a játékosok gyorsasága, rekacióideje és technikája is fejleszthető. Ezt Cristian Güttler, egy német feltaláló fejlesztette ki, mára pedig a Benfica és a Dortmund is használja ezt az újszerű edzésmódszert. A játékosok körében nagyon népszerű,  versenyszellemet idéz elő és nem is lehet megunni, hiszen mindig más. Gyakorlatilag egy kockáról van szó, amelyben a játékos középen áll. Ide lövi be a gép a labdát, amit a zölden felvillanó oldalra kell lőni.
Persze, a csapatban kezdetben sem csak németek voltak, sok brazilt is szerződtettek, alulértékelt német játékosok mellett, ám tendenciózusan egyetlen 23 éven felüli játékost sem igazoltak. Olyan mai ismert nevek érkeztek, mint Carlos Eduardo, Chinedu Obasi, Demba Ba vagy éppen Vedad Ibišević. A terv jól működött, az eredmények elkezdtek jönni, így 2 év alatt két osztályt ugrottak, amivel feljutottak a Bundesligába. Hopp álma valóra vált, a kis falusi csapat a 8. osztályból 18 év alatt feljutott a legjobbak közé, nagyszerű átigazolási politikával. Azonban sokaknak ellenszenves volt a Hoffenheim, amelyet újgazdag, kísérleti klubnak neveztek. Annyiban jogos volt a kritika, hogy a Bundesligában nagyon ritka, hogy egy csapat hirtelen berobbanjon a legjobbak közé, mint tette azt például a PSG vagy a többi sok pénzzel felpumpált klub. Sokan attól tartottak, hogy az 50+1-es szabály romba dőlését fogja okozni a Hoffenheim feljutása és az ő példájukra egyre több újgazdag csapat lesz. Sokan pedig csak egyszerűen féltékenyek voltak, hogy van egy új csapat, ami egyedi, innovatív és előtérbe helyezi a játékosnevelést. Kicsit hasonló a sztori az RB Leipzig történetéhez, amely szintén berobbant a Bundesligába.

Mindkét csapat jól kezdte az első Bundesliga szezonját, olyannyira, hogy a Hoffenheim még a tabella élén is állt, úgy, hogy a Klopp által trenírozott Dortmundot például 4-1-re verték el. Az erényük az egység volt, az, hogy csapatként játszottak, igazi sztárok nélkül, sok fiatallal. Olyan lendületesek voltak, hogy a Hannover elleni meccs után a vesztes csapat sajtófőnöke úgy fogalmazott, "kérem, ne beszéljen olyan gyorsan, ahogy a hoffenheimiek játszottak ma”. Hoppék borsot törtek a nagyok és a kicsik orra alá is, akik belekényelmesedtek a középmezőnybe. Ezzel szemben a Hoffenheim olyan játékot mutatott, amelyet korábban újonc még soha. Nem csak Rangnick érdeme volt ez, hanem Petersé is, hiszen a megkomponált támadójáték a gyeplabdában megszokott. Olyan edzésmódszereket  alkalmaztak, amelyeket futballpályákon korábban még senki nem tapasztalt. Az egyik gyakorlat a banán nevet kapta, ugyanis az volt a feladat, hogy a pálya közepén tilos-zónákat alakítottak ki, ezzel elősegítve a szélek gyakrabban való megjátszását.

Az első szezonjukban végül a 7. helyen végeztek, pedig sokáig úgy tűnt, hogy a bajnoki címért is mehetnek, hiszen télen még az első helyen álltak. Azonban az ősz nem sikerült olyan jóra, hiszen volt egy 12 meccses nyeretlenségi sorozatuk, ami miatt ’’csak’’ a középmezőnyben végeztek, de így is elképesztő siker volt ez. Ekkoriban Lőw Zsolt is Hoffenheimben játszott, aki még a harmadosztályban csatlakozott a klubhoz. Sokan megkérdőjelezték a döntését, sőt, páran egészen odáig mentek, hogy vége a karrierjének ezzel a húzással, azonban nagyon nem lett igazuk, hiszen Lőw a Bundesligában is játszhatott Rangnick keze alatt. Összesen 39 meccsen lépett pályára a csapat mezében, tehát nem volt alapember, de kétségtelen, hogy a legkiválóbb szakemberek mellett dolgozhatott. A következő szezonban stabil középcsapat lett a Hoffenheimből, de Rangnicknak akadtak nézeteltérései Hopp-pal, így lemondott. Hopp szerette volna, hogy a csapat jobban támaszkodjon a helyi tehetségekre, míg az edző az eredményességet helyezte előtérbe. Az utóbbi években inkább a középmezőnyben foglaltak helyet, sőt, volt, hogy majdnem ki is estek. 2015/16-ban a 15. (éppen bennmaradó) helyen végeztek. Rangnick távozása után egymás kezébe adták az edzők a kilincset, majd jött Julian Nagelsmann, aki az U19-es gárdát trenírozta rendkívül sikeresen. 2016 februárjában nevezték ki Huub Stevens egészségügyi problémái miatt, így rögtön bedobták a mélyvízbe.

A Werder elleni 1-1-es meccsel debütált, majd mindössze 5 alkalommal kaptak ki a szezonban. A 2016/17-es évet már vele kezdték meg és a 18. fordulóig ki se kaptak, majd jött a Lipcse elleni meccs, ahol a hazaiak 2-1-re győztek. Az egész szezonban mindösszesen 4 alkalommal hagyták el vesztesként a pályát, ráadásul otthon veretlenek maradtak, így érték el a BL selejtezős helyeket. Nyáron sok játékost veszítettek el, a kulcsemberek közül Süle és Rudy is a Bayernhez ment, ám azért erősítettek is. A Bajoroktól kölcsönkapták Serge Gnabryt, míg Florian Grillitsch is érkezett a Werdertől.
Nagelsmann kinevezése nagyon jó húzás volt Hopp részéről, hiszen vele a klub ismét elkezdett szárnyalni. Rangnick távozása óta egyszerűen nem találta önmagát a Hoffenheim, amely beleszürkült a Bundesliga középmezőnyébe. Ám Nagelsmann visszaadta azt a lendületes, fiatalos, innovatív csapatot, amelyet anno megszerettek a szurkolók. Kedden a Bajnokok Ligája selejtező sorozatában a Liverpool ellen bizonyíthatnak. Amennyiben összejönne a csoda Jürgen Klopp Liverpoolja ellen, akkor a kis falusi csapat, amely a ’90-es években a 9. osztályban játszott, ott lehet a világ labdarúgásának elitjében.

Getty Images