Felnőttünk, Papa - búcsúzik Arséne Wenger, aki felnevelt egy generációt

MegosztásBezárás Hozzászólások
22 év után távozik az Arsenal történetének legmeghatározóbb edzője.

Szűk egy héttel a bejelentés után, kissé átgondolva a történteket, már nyugodtabban értékeli az ember Arsene Wenger távozását az Arsenal éléről.

Gyermekként mindannyian úgy tekintünk a szüleinkre, mint akik birtokosai a világ összes tudásának. Ha valamit nem értünk, tőlük kérünk választ, és feltétel nélkül elhiszünk mindent, amit mondanak. Hiszen hogyan fordulhatna elő, hogy nincsen igazuk?

Ahogy viszont idősebbek leszünk, és kezdjük saját magunk is megismerni a világot, úgy rá kell döbbenjünk, hogy bármennyire is szeretjük a szüleinket, nem feltétlenül van minden úgy, ahogy azt ők állították, és végső soron ők is csak emberek.

Aztán lázadunk: szembe állunk mindennel, amit ők tanítottak, mert szüntelen keressük a magunk igazát, a saját helyünket a világgal, és ebben sokszor még mindig ők jelentik a viszonyítási pontot, immár negatívabb előjellel.

Mire pedig felnövünk, akkor pedig szerencsés esetben már tisztán látunk. Megtanuljuk elfogadni a szüleink értékrendjét, elfogadjuk, hogy sokszor másként szemlélik a világot, hogy nem tévedhetetlenek, de rendkívüli módon tudjuk értékelni mindazt, amit értünk tettek, és hogy az ő önzetlen segítségük nélkül nem válhattunk volna azzá, akik végül lettünk. Végül pedig, ha nehezen is, de elengedik a kezünket.

Sok Arsenal szurkoló számára - magamat is beleértve -  Arséne Wenger legalább annyira fontos személy, mint a szülei vagy a nagyszülei. Az én generációm úgy szerette meg a futballt, ahogy ő megmutatta nekünk. Megtanította nekünk, hogy a labdarúgás nem csak az önkifejezés egy formája, amely a kollektívában egyesül, hanem a művészet egy formája.

Wenger Knows

Amikor Arséne Wenger 1996-ban leült az Arsenal kispadjára, akkor az övé volt minden tudás. Egymaga reformálta meg az angol labdarúgást, miközben az Arsenalt nem csak Európa egyik legjobb, de legvonzóbban játszó csapatává tette. Eközben nem csak kiváló játékosokat, hanem kiváló embereket is nevelt. Sokág néha bármennyire is úgy tűnt, hogy téved, a végén mindig neki lett igaza. Mindenki nevetett rajta, amikor azt állította, hogy a csapata képes veretlenül bajnokságot nyerni, de mégis sikerült neki. 

Természetesen róla is kiderült, hogy nem tévedhetetlen. Segített az Arsenalnak átveszélni a "kamaszkort", a stadionépítést követő nehéz időszakot, amely során sok nehéz döntést kellett meghoznia, túl sokan hagyták cserben, miközben ő végig kitartott választott gyermeke, gyermekei mellett. 

Eközben a csapat és a szurkolók is felnőttek. Lassan rájöttünk, hogy Wenger oltalmazó ölelése már inkább fojtogató, és nem megnyugtató, ő pedig bármennyire is szeretne, már nem tud segíteni. 

A cikk lejjebb folytatódik

Arséne Wenger, aki felemelte az Arsenalt, az elmúlt néhány évben már a gyerekét túlságosan is védelmezni akaró szülőként húzta vissza a csapatot, és ha olykor, egy-egy kupagyőzelem alkalmával még emlékeztünk is arra milyen jó volt régen, már tudtuk, hogy tovább kell lépni.

Végül mindenki kirepül a fészekből. Múlt hét pénteken pedig Arséne Wenger elengedte az Arsenal, és a szurkolók kezét. Ő szó szerint az életét adta ezért a klubért, de már ő is belátta, hogy el kell engednie a kezünket, bármennyire is fájdalmas ez.

Most a jövő egyszerre tűnik izgalmasnak és félelmetesnek. Nem tudni ki váltja Arséne Wengert az Arsenal kispadján, de hozzá hasonló már nem lesz mégegy. Az biztos, hogy valami új következik, amire sokan régóta vágytunk már. Mindeközben viszont örökre emlékezni fogunk arra, hogy mit tanított nekünk Arséne Wenger. A pótpapa, aki szinte egyet jelent azzal a sporttal, amit a világon mindennél jobban szeretünk. 

Wenger Emirates

Következő cikk:
Ezeket a meccseket nézheted ma a TV-ben
Következő cikk:
Elképesztő dráma után az Inter kiharcolta a BL-indulást a Lazio ellen
Következő cikk:
Iniesta győztes meccsen búcsúzott el a Barcelonától
Következő cikk:
Négy kiállítás és büntetők után Beséék lemaradtak a playoff-döntőről
Következő cikk:
Fernando Torres stílusosan búcsúzott az Atleticótól
Bezárás